Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Kollega Tarsoly István: Levéltári hungarika kutatás / 40–52. o.

Országos Levéltár filmkutatótermében az érdeklődők rendelkezésére áll, továbbá az ország bármely pontján dolgozó kutató részére — a kutatóhelyeken keresztül — hozzáférhető, azaz a mikrofilmek vidéki könyv- és levéltárakba kölcsönözhetők. A kutatások és a filmezés eddigi eredményei alapján végül összegezni kell a tapasztalatokat és meg kell határozni azok jövőjét. Továbbra is az egyik legfontosabb cél a történeti Magyarország ma külföldön lévő levéltáraiból feltárni és mikrofilmen beszerezni a legértékesebb irategyütteseket. Megnyugtató jövőkép állhat előttünk a beregszászi levéltárral kötött szerződés alapján, remélve, hogy azt további hasonló egyezmények fogják követni. A távolabbi országok gyűjteményében általános feltárásokat kell végezni, aminek során ki kell jelölni a hungarikákat tartalmazó egységeket. Ilyen kísérlet történt már évekkel ezelőtt, amikor kutatónk három hónap alatt négy nagy római levéltár anyagát fond- és állagszinten feltárta, megjelölve a lehetséges hungarika előfordulásokat, s előkészítette a további, részletesebb kutatások irányát. Elképzelhető, hogy ezt a munkát a rendelkezésre álló külföldi segédletekből is el lehet végezni. Éppen ezért törekedni kell ezen ismertetők minél nagyobb területet átfogó, azt minél mélyebben tárgyazó kötetek beszerzésére. Ezen a vonalon nem szükséges ragaszkodni a mikrofilmhez, csak abban az esetben, ha olyan speciálisan magyar kérdésekkel foglalkozó sorozattal állunk szemben, amely teljes egészében hungarikának tekinthető. (Ilyen példa az említett Hongrie-sorozat a francia külügyminisztériumi levéltárból.) Ahol viszont csak szórványosan fordulnak elő magyar vonatkozások, ott elég, ha minél objektívebb jegyzékelésre hagyatkozunk. A közeljövő nagy feladata lehet a számítástechnika és a kommunikációs lehetőségek felhasználásával az összegyűjtött hungarika adatbázis kiépítése és a még szélesebb körben való hozzáférhetővé tétele. A mikrofilmekről és az adatbázisról akár 1—2 órán belül az ország távoli pontjára másolatokat vagy információt küldhetünk (számítógépes hálózat kiépítése, telefax stb.). S ugyanez a — remélem nem utópiának tűnő — jövő állhat előttünk, amikor a hungarika jegyzékeink és a külföldi levéltárak hozzáférhető, komputerizált adatbázisainak ismerete alapján a szükséges dokumentumokról rendelünk elektronikus úton továbbítható másolatot. A jövő hungarika kutatása tehát megkívánja az információs infrastruktúra megfelelő kiépítését, ami a jelenlegi legmodernebb technika bevezetésével jár együtt. Természetesen nem nélkülözhetőek a levéltárosok kutató útjai sem. Ezekre az utazási lehetőségek teljes szabadsága és a forint konvertibilitásának remélhető közelsége nyilván jó lehetőségeket teremt. Felhasznált irodalom Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI—

XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Kézirat. Budapest, 1975 Borsa Iván: A hungarikakutatás aktuális kérdései. In: Levéltári Szemle 1986/2 Domanovszky Sándor: József nádor élete és iratai I—

II. Budapest, 1925—1944 Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra — kulturált nemzet 1867—1987, Bp., 1988 Hatvani Mihály: Magyar Történelmi Okmánytár, a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból I—IV. kötet. Pest, 1857 Hodinka Antal: Hazai vonatkozású kéziratok az olasz könyv- és levéltárakban. In: Magyar Könyvszemle, Budapest, 1890 Hóman Bálint: Történetírás és forráskritika I—

II. Budapest, 1938 Könyvtári búvárlatok. In: Magyar Könyvszemle 1886. 317—318. p. A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak 1924—1930 tanévben. Budapest Levéltári Közlemények 1923 passim 51