Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos: A La Gazette des Archives c. folyóirat 1988-as évfolyama / 79–83. o.

a feldolgozó szakembernek a szelekciót a szokásosnál is gondosabban kell elvégeznie, mert — mivel a többségük a közönség szórakoztatására-informálására készült —, egyes témák és egyes társadalmi csoportok (politikai események és politikusok, sport stb.) erősen „túlreprezentáltak". Tehát ha a levéltáros arra törekszik, hogy az utókornak, mely ebből a gyűjteményből (is) kívánja majd elvégezni korunk történeti rekonstrukcióját, ne egyoldalú, torz kollekciót hagyjon hátra, akkor a korrekció igényével kell selejteznie, ill. begy űjtenie. A médiáknál keletkezett új levéltári dokumentumok egyik jellegzetessége a pillanatnyi jelentőség. P. Albert a sajtóanyagok sajátosságait vizsgálta az előadásában.

2 Való igaz, hogy az újságcikkekre, plakátokra stb. többnyire a felszínes tartalom a jellemző, aktualitás nélkül sok információjuk érdektelenné válik. Több levéltáros ellenszenvét az is növeli, hogy még a hagyományos iratokhoz képest is óriási mennyiségben keletkeznek, ami szerintük a csekély forrásértéket jelenti. Valljuk be, a múlt századi szakmai elődeinkhez hasonlóan mi is hajlamosaik vagyunk arra, hogy negligáljuk ezeket a „banális" forrásokat. Sok történész nemhogy nem osztja ezeket a nézeteket, hanem egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az ilyen iratoknak. Érvelésük mindenesetre megszívlelendő: a moziplakátok, a gyermekkönyv-illusztrációk vagy a női magazinok forrásértéke bizonyos vonatkozásban sokkal több, mint sok tudós, emelkedett értekezésé, bürokratikus iraté. * * * Franciaországban az utolsó évtizedekben az állam nagy erőfeszítéseket tett, hogy a számítástechnika területén, elsősorban az angolszász országokkal szemben az ország relatív elmaradottságát behozza. így vásároltak több tízezer iskolai számítógépet, vagy így építették ki azt a páratlan telekommunikációs rendszert, amit Minitel néven ismer a világ, és aminek lényege, hogy háztartások, irodák millióiban működnek olyan számítógép-terminálok, melyek telefonvonalaikon keresztül kapcsolódnak egy vagy több adatbázishoz, ahonnan időjárás-prognózisról, telefonszámokról, színházműsorokról stb. lehet pillanatok alatt információt kapni. A számítástechnika gyors elterjedése két alapvető módon befolyásolta a francia levéltárak életét. Egyrészt a szerveknél keletkezett gépi adathordozók — nevezzük őket informatikai iratoknak — egyre nagyobb tömegben kerültek be a levéltárakba. A feldolgozásuk és kezelésük, ha szabad így fogalmazni, még speciálisabb módszereket és eszközöket igényel, mint a fentebb tárgyalt audio-vizuális iratoké. Lévén, hogy teljesen új dologról van szó, a franciák (az amerikai és a kanadai levéltárosok mellett) vállalták az úttörő szerepet. 1982-ben kezdődött az ún. CONSTANCE-program, ami a megfelelő módszerek kidolgozását és a Nemzeti Levéltárba begyűjtött informatikai iratok archiválását tűzte ki célul.

3 Másrészt a számítógép megjelent a levéltárban is, és munkaeszközként használva felforgatta a régi rendet, alapvető szakmai nézeteket kezdett ki. Nem véletlen, hogy M.-O. Ducrot cikkének címe: „Az informatika helye a levéltárban".

4 A szakmai berkekben eléggé elterjedt egyik elmélet szerint a modern iratok — beleértve az informatikai iratokat is — feldolgozásánál két lehetőség között választhat a levéltáros: — az archivisztika metodikáját követve elemzi az iratokat, majd ennek eredményéként létrehozza a proveniencia elvén nyugvó hagyományos segéd80