Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Egy táblabíró a forradalomban: Csány László levelei 1848 márciusából / 72–78. o.

Egy „táblabíró^' a forradalomban Csány László levelei 1848 márciusából „Életemnek legfőbb törekvése honunk boldogítása volt, de számot vetvén magammal, erőmhöz mérve tűztem ki a pályát, melyen azt eszközölni igyekeztem, s e pálya megyém határa közé szorított tér vala. A helyet, melyet számomra a végzés kijelölt, szilárd akarattál törekedtem minden jutalom és haszonkeresés nélkül betölteni" — e szavakkal összegezte reformkori pályafutását Csány László, a zalai liberális ellenzék radikális vezére.

1 Csány nevét először 1838-ban ismerte meg az ország, amikor a zalai megyegyűléseken mondott, élesen kormányellenes beszédei miatt megkísérelték őt is „hűtlenségi" perbe fogni. A zalai szabadelvű ellenzék „kortesfőnöke" ellen lefolytatott vizsgálat azonban kudarcba fulladt, mert a megye tekintélyes vezetői mind kiálltak Csány mellett. Miután már az 1830-as években gyakori látogatója volt az ellenzéki vezetők balatonfüredi találkozóinak, személyes ismeretséget kötött az ellenzék hangadóival. Mély barátság fűzte kehidai birtokszomszédjához, Deák Ferenchez, egyénisége azonban sokkal robbanékonyabb volt Deákénál, és politikai nézeteiben a kossuthi radikalizmushoz állt közelebb. Csány hírnevét tovább öregbítette Kossuthtal kötött barátsága, és több, a Pesti Hírlapba írt cikke, különösen a horvát nacionalizmus ellen kifejtett tevékenysége. Oroszlánrészt vállalt a Védegylet mozgalom zalai szervezésében, ő vezette a liberális tábort a „háziadó" körüli híres-hírhedt csatározásokban, és szenvedélyesen agitált az adminisztrátori rendszer ellen. Emberi és politikai nagyságát még legádázabb ellenfelei is kénytelenek voltak elismerni. „A magánéletben teli értelemmel, teli becsületességgel, igazságos, megvesztegethetetlen bíró a jogi ügyekben, nagyszerű szónok, de politikai nézeteiben tekintetnélküli, rideg, megrendíthetetlenül ragaszkodó saját ellenzéki elveihez, meggyőződéséért életével áll jót, megközelíthetetlen politikai tekintetben mindenki számára, aki nem úgy gondolkozik, mint ő: Ausztria ellen, a kormány ellen!" — írta róla emlékiratában gróf Festetics Leó, a zalai adminisztrátor.

2 Csány, mint a dunántúli reformellenzék egyik jeles képviselője, kezdettől fogva támogatta egy országos ellenzéki szervezet megalakítását, és a liberális pártprogram kiadását. Ennek szervezésében 1845 novembere óta vett részt. 1847 januárjától ott találjuk a liberális tábor legjobbjait összefogó „Ellenzéki KÖr"ben. 1847-ben többször megfordult Pesten, nyilván a „Kör" ülésein is részt vett ilyenkor. Zala megye közgyűlésén viszont 1846 novemberében jelent meg utoljára. Azt követően távol maradt megyéje közéletétől, még az 1847 októberében tartott követválasztás is nélküle zajlott le. A „vékony, száraz, köhécselő", folyton betegeskedő agglegény még 1843 őszén eladta birtokait, azóta évi 1200 forintnyi életjáradékából élt. Az 1847-es esztendő jó részét nem is zalai szállásán, a kanizsai „Zöldfa" vendégfogadóban, hanem a Somogy megyei Berkiben 72