Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dominkovits Péter: Hivatalviselő nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában, 1816–1848 / 3–18. o.

a legnevesebbek.

14 A XVI. században nemesítettek aránya is 9%. A Noszlopyak 1527-ben Szapolyaitól,

15 a Zatureczky és Torkos családok 1561-ben, illetve 1587ben I. Ferdinándtól, I. Rudolftól kapták armálisaikat.

16 A sziléziai származású Zmeskálok nemességét Magyarországon a XVI. században hirdették ki. A családok 48%-a a XVII. században nyert nemesítést. (Domer 1645, Eöry 1632, Grmanetz 1677, Iványos 1638, Jankó 1626, Karkoványi 1644, Kálóczy 1610, Koller 1633, Matkovits és Németh 1622, baracskai Szűts 1696, Lepossa 1686, Sáry aliter Kajdóczy 1646 etc). A XVIII. század folyamán 14%-uk került a nemesi rendbe. (Börtsy 1719, Mórocz 1715, Neuhold 1735, Ziska 1700 etc.)

17 A 44 család 20%-áról jelenleg csak annyi ismert, hogy mely időszakban voltak már igazolt nemesek. A legtöbb név — Hrabovszky, Móró, Kelemen, Rogos — az 1754 —1755-ös investigatiós jegyzőkönyvben található.

10 A XIX. század első felében kapott armálist a Makó família (1806). E tendencia megegyezik a nemesség arányszámát vizsgáló országos kutatásokkal. Mohács előtt a nemesség lakosságon belüli aránya 2,5—3%-os lehetett, s bár a török háborúk kora jelentős részük pusztulását hozta, egy másik tendencia vált dominánssá; a katonáskodó, kereskedő, paraszt-polgári és árutermelő paraszti rétegek egyre nagyobb arányban jutottak a nemesi rendbe. Ez a mobilizáció a nemesség számát több mint másfélszeresére növelte, a nemesi társadalom átrétegződését eredményezte.

19 A hivatalviselő nemesi családok ősei kisebb részben már a XVI—

XVII. századi megyei és mezővárosi (Győr) igazgatásban is szerepet játszottak (Torkos cs.), vagy a győri végvárban katonáskodtak (Kisfaludy, Takó cs.).

20 Sokuk őse a XVII. század végi, XVIII. századi ellentétes irányokat mutató, egyéni indíttatása miatt is sok eltérést hordozó nemesi migráció során jutott a megyébe. A Lepossák, Noszlopyak Vasból, a Pottyondyak Sopronból, a Sáry (Kajdóczy) Veszprémből, míg Goda Pozsony, a Milkovits Komárom, a bábái Bay Borsod, a Hrabovszky család Trencsén megyéből érkezett. A két „fél" összeházasodására jó példa a Tarczy-bábai Bay és a Torkos—Lepossa rokonság kialakulása.

21 (Itt kell megjegyeznünk, hogy időszakunkban a tisztviselői kart szövevényes családi szálak hálózták át, pl. Börtsy—Sibrik, Kisfaludy—Noszlopy, Takáts—bábái Bay. A más megyei tisztviselővel való rokonságot Szabó Péter esete mutatja, felesége Móró Johanna, Móró József komáromi főszolgabíró leánya.

22

) A vagyoni állapotot nézve három csoportot különíthetünk el. A) A bene possessionatus nemesség legtekintélyesebb képviselője Bezerédy Ignác és fia, Kálmán volt. Az egymással rokonságot tartó vámoscsaládi és szerdahelyi ág birtoka Tolna, Zala, Veszprém, Győr megyék számos községére, pusztájára, szőlőhegyére kiterjedt. Bezerédy (II.) Ignác udvari tanácsos első alispán Győr megyei birtokainak magja Ménfő. A pusztát még az apa, Bezerédy (I.) Ignác a tata-gesztesi uradalom volt főkormányzója „pro fidelis servitiis" kapta gr. Esterházy Miklóstól. Az 1924 holdas inscriptionális birtokot Bezerédy (I.) Ignác 1820 ápr.-ában kelt végrendeletében legidősebb fiára, Ignácra hagyta, és a birtokaprózódástól, elszegényedéstől tartva kikötötte annak oszthatatlanságát.

23 A 70 13/16 holdas rábaszentmihályi birtok és az osztatlan homoródi rész, a győri ház egészítette ki a megyei ingatlanok sorát.

24 E szűk, s relatívan kis birtokkal rendelkező réteg folyamatos mozgását jelzik az alábbiak: Neuhold János bécsi kamarai tanácsost 1777-ben iktatták be sövényházi birtokába.

25 A család 1840-re teljesen eladósodott, gr. Dőry Mária és fia Neuhold Ernst 102 100 Ft-ért adta Purgly Györgynek birtokait. Három év múlva e sorsra jutott Neuhold Károly 5752 holdas uradalma is.

26 A jól házasodott Szabó Péter Bezin szerzett jelentősebb ingatlanokat, 1813—1817 között 12 500 Ft-ért több zálogbirtokot váltott meg, s ezt 1830-ban is folytatta, 1836— 5