Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dominkovits Péter: Hivatalviselő nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában, 1816–1848 / 3–18. o.

1839 során Kisfaludy Károly és Mihály téti, mérgesi, koroncói részjószágait is több évre megszerezte.

27 B) A differenciált vagyonú birtokos nemesség a folyamatos birtokaprózódástól hajtva tehetséges fiait taníttatásuk után megkísérelte megyei hivatalokba, uradalmi adminisztrációba, kormányszéki, esetleg független értelmiségi állásokba juttatni. Az így hivatalba jutó nemesek Győr megyei birtokaikat megtartják, azon gazdálkodnak vagy árendáltatják, eladósodásukkal zálogma jd örök jogon eladják. Családi stratégiájukat a Kisfaludyak ismert példája mellett jól mutatja a Dunántúlon mindszenti törzsbirtokkal rendelkező bábái Bayok esete is. Bay Sándor három fia 1809-ben osztatlan birtokon élt. Míg ifj. Sándor a vármegye alszolgabírója, Gáspár a bácsai prediális szék jegyzője volt, Ferenc a másik orientált irányt választotta, katonaként szolgált.

28 Az Iványos család a XVII. században marhakereskedéssel szerezte vagyonát, nemességét. Bőnyön, Örkényen, Bagoch-Alapon, Mezőőrsön, Écsen nemesi részbirtokok, puszták sorát vásárolták fel zálog- és örök jogon, Mosonban és Győrben házat bírtak. A nagy birto'kszerző, Iványos (II.) Miklós halála után 1712-ben a három fiúág, hat leányág a vagyont megosztotta, majd ebből egyre több jutott a leányágakba beházasodott Kenessey, Lossonczy-Farkas, Sáry (Kajdóczy), Győry famíliáknak. Az 1757. évi birtokosztás után a birtokaprózódás is felgyorsult. Emiatt az Iványos fiúörökösök a XIX. század első felében fokozott érdeklődéssel fordultak a hivatali, értelmiségi pályák irányába. A Bécsben tanult ifj. Iványos Gergely tiszteletbeli ügyész, később alügyész lett, Iványos Károly megyei esküdt, a bőnyi részbirtokait megtartó Iványos Ferenc komáromi orvos.

29 A nemesi községekből származottak mozgásterét legjobban a Bőnyön az öszszeírásokban 1779-ben feltűnt Németh család példázza. Németh István legidősebb fia, István ügyvéd, Mátyás az uradalmi kancelláriai munkák után 1842-ig a vármegye al- majd főszolgabírója, Eduárd fia 1845-ben esküdtként lesz a tisztikar tagja. A másik két testvér, Gábor és Péter a bőnyi, rétalapi birtokokon gazdálkodott. A família tagjai a közbirtokosság önkormányzati tisztségeit is többször betöltötték. Németh Mátyás 1814—1816 között mezőbíró, 1820— 1830 között jegyző volt, Németh Pétert 1842-ben a compossessoratus igazgatójává választották.

50 A mindszenti és a némái pusztában birtokos Hunkár Ádám két idősebb fia, János és Benjámin a megyei tisztikarba került, Öccsük, a legtehetségesebb Zsigmond 1833-ban a Magyar Királyi Udvari Kancellária fogalmazógyakornoka lett, részbirtokait nemsokára Bay Gáspár rokonának eladta.

31 A stabil jövedelmet biztosító hivatali állás az elszegényedett gr. Sigray Juliannát feleségül vevő Jankó János esetében zálogbirtokok visszaszerzéséhez felpéci, gyomoréi birtokvásárlásokhoz vitt. Az ügyvédség révén kialakult kapcsolataikat jól kihasználó Zmeskálok is több kisebb bőnyi, Örkényi részbirtokot vásároltak.

32 '; A birtokos nemesség jelentős része több megyében is fekvő javakkal rendelkezett,

33 oda rokonsági szálakkal is kötődött. A több megye nemesi catastrumaiha is felvett possessionatus famíliák stratégiája a győriekéhez hasonló volt, a Kisfaludyak Vas,

34 a Takó, Noszlopy, Grmanetz családok Veszprém,

35 a baracskai Szűts család Fejér

36 megye tisztikarába több esetben hivatalviselőket adtak. . . C) A birtoktalan, életképtelen részbirtokokkal rendelkező családok számára (Csernyánszky, Kajdatsy) a hivatal az egzisztenciális biztonságot adta. De az informális kapcsolatok révén egyes esetekben a vagyongyarapítás eszköze is volt a többedik generációs hivatalnok-értelmiségnél (Balogh, Dorner). (Az aszszimilálódó nemesített polgárság a birtokszerzés mellett rendi státusát hivatalviseléssel is legitimizálta, pl. a XVIII. században a Scheffer család.) 6