Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.

Uszod, Foktő, Bogyiszló, Dúsnak, Sükösd, Szeremle stb., a bácsi részihez pedig Bács, Bácsújfalu, Dérony. Az óriási birtok igazgatását igyekeztek racionálisan megszervezni, és már az 1770-es évektől alkalmaztak saját mérnököt. Elsőnek Kronovetter Antal nevét említhetjük, aki a 18. század végén dolgozott, a múlt század közepén igen sok térképet készített Kober József, a századfordulón Kikindai Aladár, az 1930as években Bozsó Ferenc. Műszaki személyzetet alkalmaztak az erdőigazgatásban, és gyakran tevékenykedtek az érseki birtokokon megyei mérnökök is, pl. Ballá Antal, vagy B ács-Bodrogból Kovács Lipót Károly.

21 A katalógus összeállításakor a gyűjteményt tárgy- és időrend szerint rendeztük át.

22 Kalocsán a legelső térkép — Ruttkay Mihály munkája —, 1749-ből származik, és Fájsz község határát ábrázolja.

23 Fontosak a Mária Terézia-féle úrbérrendezés dokumentumai, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó mezőgazdasági térképeik, melyek készítői nem a birtokviszonyok rögzítésére, hanem a nyomásbeosztás, művelési ágak meghatározására helyezték a hangsúlyt. A legkorábbi mezőgazdasági térképet az érsekség bácsi birtokairól Karpe Mihály kamarai mérnök készítette,

24 és itt találjuk Kronovetter Antal legszebb rajzait is, melyek Hajós, Szakmar, Szeremle, Csávoly határát ábrázolják.

25 1817—1822 között, amikor az érseki szék üres volt, a birtokot a kamara kezelte. Mérnökei (Steiner Károly, Tippely Ferenc, Ulmann Ferenc stb.) az egész uradalomról 1:5184 (72 bécsi öl = 1 hüvelyk) méretarányú, telkekig részletes, szép kiállítású térképeket készítettek, melyeken a művelési ágankénti területkimutatások a gazdálkodásról jó áttekintést adnak.

26 A kalocsai gyűjteményben rendkívül gazdag a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos anyag, az Állandó Katasztertől (1879-től) csaknem teljes a kataszteri felmérés, és igen jók az 1930-as, 1940-es években készült mezőgazdasági térképek.

27 A levéltár legteljesebb állaga az erdészeti gyűjtemény, mely tevékenységet a térképtárban az 1770-es évektől egészen a második világháborúig 200-nál több, szép kivitelű térkép dokumentál. Az esztergomi és kalocsai gazdag gyűjteménnyel szemben szegényes az egri érsekség térképtára. A Heves Megyei Levéltárban letétként kezelt gazdasági térképgyűjtemény mindössze 137 tételt tartalmaz, és kb. ugyanennyi maradt az érsekségen, az egyházigazgatási levéltárban. A főkáptalani térképek száma mindössze 88. A szerzők közül Házael Hugó szervita szerzetes emelkedik ki, aki a 18. század közepén a püspökség mérnöke volt, és a birtok több községének határtérképét elkészítette.

28 Egyik utódja, Sartory József az 1780as, 1790-es években elsősorban birtoktérképeket rajzolt.

29 Mindketten dolgoztak a főkáptalan számára is

30 annak ellenére, hogy a főkáptalani birtokon már az 1770-es években alkalmaztak saját mérnököket.

31 Az érsekségen maradt térképek kéziratos része plébániai birtokokra vonatkozik, ezenkívül itt egyházés közigazgatási térképeket is találunk. Az egri gyűjtemények szegényessége azzal magyarázható, hogy hiányzik az úrbéri perekhez használt térképegyüttes, nincs kamarai felmérés, nincs kataszter és gyér a jelen századi gazdasági térképanyag is.

32 Az egyházi térképek közül a legtöbb viszontagságon a püspöki levéltárak térképei mentek keresztül, így egyik térképgyűjteményt sem tekinthetjük teljesnek. A pécsi püspökség 25 baranyai községéről csak mutatóban maradt néhány rajz (pl. Lánycsók, Hosszúhegy, Nádasd), amit egyházigazgatási és egyéb nyomtatott térképek egészítenek ki. (összesen 26 tétel!) Mindössze 38 térképet őriznek a győri püspöki levéltárban, melyből tíz egyházigazgatási dokumentum, a többi birtoktérkép vagy töredék. 26 térkép van a szombathelyi püspökségen, a székesfehérvárinak egyáltalán nincs térképtára.

33 A hajdúdorogi püspökséghez tartozó néhány rajzot Anarcson, Mucsonyban, Máriapócson őrzik. A sze54