Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.

ged-csanádi püspökség 69 térképét az egyházi és a megyei levéltárban, a makói múzeumban, valamint magántulajdonban találjuk. Viszonylag nagyszámú rajz (114 tétel) található a váci püspöki uradalom anyagában, melyet — mint említettük — a Pest Megyei Levéltárban kezelnek. Egy híján 100 térkép van a veszprémi püspöki levéltárban is. Ezek egy része nyomtatott, de a kéziratos anyagban itt vannak Veszprém legjobb feudáliskori ábrázolásai.

3

'

1 A káptalani levéltárak viszonylag épségben fennmaradt térképtárakat őriznek. A szombathelyi káptalan gyűjteménye 60 tételből áll, ahol káptalani, szemináriumi birtokok rajzait, valamint a különböző egyházmegyék térképeit találjuk. Legkorábbi Kovács (Fabricius) János 18. század közepén készült határtérképe, mely a Ság és Nyögér közti területet ábrázolja.

35 Hasonló menynyiségű kéziratos térképet tartanak nyilván a székesfehérvári káptalan levéltárában, ahol a törzsanyag mellett 1988-ban elhelyezték a perkátai plébánia birtokainak térképeit.

36 Találunk ezenkívül kataszteri másolatokat, és érdekes Chiapó Benjámin Fejér megyei mérnöknek 1793. évi, a Velencei-tó lecsapolására vonatkozó terve is.

37 65 egység található a veszprémi káptalan térképtárában, melyek érdekessége, hogy valamennyi a 18. századból vagy a 19. század elejéről származik. A káptalani birtokok Fejér, Veszprém, Zala megyékben voltak, és a területi széttagoltság miatt itt sem volt káptalani mérnök. A térképeket az 1780-as években katonai mérnökök, majd vármegyei geometrák készítették (Kovács Ferenc, Nagy József — Veszprém m.; Póka Antal, Tomasich János — Zala m.; Halász Ignác — Fejér m.)

38 Az egyszerűbb térképek, vázlatok készítését rábízták fővadászokra, erdőmesterekre is. A levéltár legkorábbi térképe — Liptay Károly rajza — 1757-ből származik.

39 A leggazdagabb káptalani térképgyűjteményt Pécsett találjuk, ahol 600nál több rajzot őriznek, a következő bontásban: — törzsanyag, — iratok közül kiemelt térképek, — szemináriumi birtokok térképei, — székesegyházi birtokok térképei. A káptalan és a hozzá kapcsolódó intézmények birtokai zömmel Baranya megyében voltak, Bakonya, Bogdása, Cserkút, Hetvehely, Drávaszentmárton, Kővágószőlős, Ürög, Patacs, Rákos, Vejti stb. térségében. A gyűjteményhez nem tartozik kataszteri térkép, 20. századi darabok — elvétve — csak- a székesegyházi anyagban fordulnak elő. A 18—19. században keletkezett, egy-egy településre vonatkozóan a törzsanyagban sorozatot alkotó térképek viszont a mezőgazdaság történetének kiváló forrásai.

40 A gyűjtemény legkorábbi darabját itt is Kovács (Fabricius) János készítette (1746-ban), mely Bicsérd és a környező puszták elkülönítésére vonatkozik.

41

) 1754-ben Ulrich János, a Batthyány-uradalom mérnöke szintén e területről készített rajzot,

42 és 1758-ból származik Bakonya térképe is.

43 1779—1782 között Duplater Antal hites mérnök (ingenieur juratus) állította össze a birtokhoz tartozó falvak mezőgazdasági, felmérési térképeit, melyeket osztrák katonai mérnökök hitélesítettek.

44 A következő két évtizedben a káptalani birtokon legtöbbet Eisenhuth György, Baranya megye mérnöke dolgozott.

45 Az 1800-as évek elején Gmehling József szintén mint hites mérnök tűnt fel, de már huzamosabb ideig a káptalan szolgálatában állt.

46 öt követte a polgári forradalom előtti évtizedekben Gnádiger Fidél,

47 majd Gyenes János, aki az úrbéri perekkel kapcsolatban a legtöbb rajzot készítette.

48 55