Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Dóka Klára: Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról / 51–58. o.

ki egységes birtokigazgatás. A kisebb-nagyobb 'birtokrészek ajándékozás vagy vétel során kerültek a káptalan tulajdonába, egy részük az egyházmegyei sze­minárium és a székesegyház fenntartását szolgálta. A rendi levéltárak térkép­anyaga szintén nem összefüggő területre vonatkozik. A (katolikus (gyűjtemé­nyek közül az esztergomi prímási, fökáptalani, a kalocsai érseki (gazdasági), a győri, pécsi káptalani, valamint a pannonhalmi bencés főapátsági levéltár­ban maradtak meg teljes egészében a térképtárak, kisebb-nagyobb együttese­ket azonban Szombathelyen, Veszprémben, Székesfehérváron, Egerben is ta­lálunk. Az esztergomi prímási és fökáptalani térképtárak közel 2500 egységet tar­talmaznak, melyekhez 1850 leírókarton készült. 11 A többször átrendezett prí­mási térképek három fő sorozatra tagolódnak: — törzsanyagra, — úrbéri, mezőgazdasági térképekre, — kataszteri térképekre. A törzsanyagban a feudális korból származó határ-, birtok-, felmérési tér­képeket, valamint nyomtatott egyházigazgatási térképeket találunk, míg a má­sodik sorozat a jobbágyfelszabadítás dokumentumait, a századvégi erdőtérké­peket, valamint a jelen századból való mezőgazdasági térképeket foglalja ma­gában, A harmadik sorozatba — községenkénti csoportosításban — az egyes birtokrészek első világháború előtti (kataszteri másolatai (zömmel nyomtatot­tak) tartoznak. A legérdekesebb darabok a törzsanyagban vannak, ahol csaknem teljes so­rozatot őriznek az érsekség első mérnökének, Kovács (Fabricius) Jánosnak szép kiállítású határténképeiből, melyeket az érseki birtokokról 1736—1740 között rajzolt. 12 Fabricius nemcsak Esztergom számára dolgozott, hanem a következő évtizedekben térképeket készített más egyházi területekről is. 13 Az érsekség távozása után is rendszeresen foglalkoztatott mérnököket, Makk Domokos, Sza­lóky Nepomuk, Vizer János, majd Mész József, Varga István, Szegedi Péter stb. személyében. A birtokhoz 1757-ben 118 település (14 város, 84 falu, 20 puszta), 1800-ban 85 település (14 város, 61 falu, 10 puszta) tartozott, Eszter­gom, Hont, Nógrád, Bars, Nyitra, Komárom, Pozsony, Trencsén megyében, me­lyek az első világháború után jórészt Csehszlovákiához kerültek. A trianoni békeszerződés azonban az egyházigazgatási határokat és az érsekség birtokvi­szonyait nem érintette. Az átcsatolt területekről nagy mennyiségű szlovák nyelvű mezőgazdasági térkép maradt fenn, melyek készítői általában katasz­teri másolatokon dolgozták. 14 Az esztergomi főkáptalan térképtára 350 egységet tartalmaz. Birtokaik — az érsekiekhez hasonlóan — szintén a felvidéki megyékben voltak, de szerez­tek területeket Somogyban is. 15 A birtok jelentős részét erdő borította, melyek kezeléséhez a 19. század második felében — térképeket is készítő — erdőmes­tert alkalmaztak. 16 A legelső térkép 1727-ből származik, a Garamszentbene­dek—Németi közti vitás határt ábrázolja. 17 A gyűjtemény legszebb darabjait, az egyes falvak erdőtérik épéit az 1800-as évek elején Várady József kamarai mérnök készítette, 10 érdekesek a dorogi bányák rajzai, 19 és itt is sok a szlovák nyelvű, két világháború között készült térkép. A gyűjtemény a káptalani mel­lett az esztergomi és pesti papnevelde birtokainak rajzait foglalja magában. 20 Szemben a prímási levéltárban őrzöttekkel, 80%-ban a mai országterületre vonatkozó rajzok vannak a kalocsai érseki gazdasági levéltár térképtárában. A páratlanul gazdag térkép együtteshez 826 tétel (kb. 1500 db) tartozik. Az ér­sekség birtokai Pest megye déli részén, kisebb részben pedig Bács megyében voltak. A kalocsai uradalomhoz tartozott Kalocsa, Géderlak, Szentbenedek, 53

Next

/
Thumbnails
Contents