Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Benczéné Nagy Eszter: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rövid története / 32–44. o.

szerint alkotandó fővárosi pénzalap kezelésére Fővárosi Közmunkák Tanácsa cím alatt külön állandó közeg rendeltetik felállítani." A törvény különböző paragrafusai a Közmunkatanács teljes jogállását szabályozták. Harrer Ferenc, a Közmunkatanács történetének írója ezt egy világos és áttekinthető rendszerbe foglalta, mely szerint a Közmunkatanács: hivatása: a közlekedési fővonalak nyitása, a Fővárosi Pénzalap kezelése, feladata: a) az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, tervek készíttetése, mérnöki felvételek elrendelése és vezetése, valamint ezekre a tervekre vonatkozó pályázati programok kidolgozása, b) az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása, c) az utak és utcák irányzatának és szintjének meghatározása, (I,) az utcák és közterek elnevezése és a házszámok szabályozása; hatásköre: 1. szabályalkotó: amíg a főváros teljes szabályozási terve végleg el nem készül és az építkezéseket törvény nem szabályozza, addig a fővárosnak mindenben szem előtt kell tartania a Közmunkatanács által megállapított szabályozási terveket, elveket és utasításokat; 2. intézkedő: a feladatok c) és d) pontjai tekintetében; 3. jóváhagyó: a Közmunkatanács elé minden esetben fel kell terjeszteni végrehajtás előtt a főváros hatósága részéről a következő tárgyakban hozott határozatokat, terveket és költségvetéseket: a) a Duna két partja mentén leendő bármely építmény, rakpart, közraktár stb. építése és fenntartása, b) minden út és híd építése és fenntartása, c) az utcák, terek burkolatának készítése, fenntartása, tisztítása és locsoltatása, d) a közúti vasutak építése és fenntartása, e) a pöce- és egyéb levezetési csatornák építése és fenntartása, f) nyilvános parkok és faültetvények fenntartása és terjesztése, g) a vízvezetés ügye, h) az utcák, terek, mulatóhelyek beépítése, i) az utak, utcák, terek, mulatóhelyek világítása (ha ezen ügyben véleménykülönbség alakul ki, a belügyminiszter dönt); 4. fellebviteli: másodfokú hatóság minden építési és építészeti rendőri ügyben; 5. felügyeleti: felügyeletet gyakorol minden építési és építészeti rendőri ügyben a főváros hatósága, valamint az egyes lakosok felett. A Közmunkatanács szervezete az alapokmány 11. §-a szerint a következőképpen alakult: elnök, s ha szükséges egy alelnök, 18 rendes tag, akik közül 6-ot Pest, 3-at Buda város képviselői választanak közgyűlésükön, 9 tagot, az elnököt és alelnököt pedig a minisztérium nevez ki. Tanácskozási joggal tagjai még a Tanácsnak Buda és Pest városainak egy-egy tanácsnoka, a két város középítési bizottságainak 2—2 képviselője, a két város főmérnökei, valamint azon szakértők, akiket a Közmunkatanács egy-egy ülésére meghívandónak ítél. A rendes tagok egyharmada minden harmadik év végén kilép, a tagság kilenc évig tart. A kilépett tagok ismét megválaszthatok, illetve kinevezhetők. Az 1870. évi X. te. szentesítése után az arra jogosultak delegálták az új intézmény tagjait. A minisztérium részéről: Tisza Lajos (alelnök), Cserhalmy Ferenc, Éber Nándor, Hollán Ernő, báró Lipthay Béla, Lukács Antal, Mátyus Arisztid, Ribáry József, Reitter Ferenc és gróf Széchenyi Ödön rendes tagok, Pest városa részéről: Csengery Antal, Preussner József, Sebastiani Frigyes, Széher Mihály, Szentkirályi Mór és Tavaszy Endre, Buda városa részéről: Andorffy Károly, Liedermann Emil és Stangel János került a Tanácsba. A Tanács első ülését 1870. június 23-án tartotta, melyen Andrássy Gyula gróf elnökölt. Ezen az ülésen nyilvánították megalakultnak a Fővárosi Köz34