Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Benczéné Nagy Eszter: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rövid története / 32–44. o.

BENCZÉNÉ NAGY ESZTER A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rövid története Az 1870. évi X. te. hívta életre az akkor még különálló Buda és Pest városok területén az ország és a főváros (Budapest) érdekében végzendő egységes városrendezés megteremtésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek alapokmánya „... a Duna-folyamnak a főváros melletti szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtási közegeiről..." szól. A Közmunkák Tanácsa Andrássy Gyula gróf miniszterelnök kezdeményezésére, a londoni „Metropolitan Board of Works" (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) mintájára jött létre. Néhány szót kell ejtenünk nagyon röviden erről a szervezetről, hiszen ez volt a minta. A mai London, vagyis Nagy-London kialakulása bonyolult és hosszan tartó folyamat eredménye. Ebben meghatározó szerep jutott a City-nek (az ősi London), amely a hozzácsatolt 28 településsel együtt vált igazi metropolissá. A város közigazgatásában hosszú ideig nem volt egység, az ahány ház, annyi szokás elvét alkalmazták az egyes településeken. A közigazgatás így szinte áttekinthetetlen volt. Az egész metropolisra kiterjedő hatáskörrel csupán a Fővárosi Építési Törvény (1844) alapján működő tisztviselők rendelkeztek a városban. A közigazgatási zűrzavar megszüntetését csak a Fővárosi Közigazgatási Törvény (1855) megalkotása után érték el. Ez a törvény egységesen szervezte meg az egyházközségek adófizető polgárai által választott tanácsokat, amelyeket önkormányzati joggal ruháztak fel; s létrehozta a Metropolitan Board of Works-t, amelynek hatáskörét az egész fővárosra kiterjesztette, segítve az egységesen megszervezett Nagy-London kialakulását. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt Londonban a legfőbb építési hatóság, a legfőbb fellebbviteli fórum a legkülönbözőbb alája rendelt ügyekben. A város törvényhozása az idők folyamán mind nagyobb hatalmat adott a Közmunkák Tanácsa kezébe. Feladatát képezte a városrendezés, városszabályozás, utak létesítése, a folyók szabályozása, csatornázás, tűzvédelem, gázszolgáltatás ... stb. Andrássy Gyula a londoni Közmunkák Tanácsa alakulását és működését megfigyelve próbálta a londoni tapasztalatokat a hazai viszonyok közepette alkalmazni. Szerette volna a főváros szabályozásával, annak elmaradt állapotából való felemelkedését segíteni, fejlődését elindítani a szép és nagy Budapest felé. Nem véletlen, hogy az 1870. évi X. te. már nem is fővárosokról (Pest és Buda), hanem csak fővárosról beszél, vagyis Budapest de facto már 1870-ben kezdődik, de jure pedig 1872-ben létesül. A Közmunkatanács létesítése, az 1870 előtti évtizedek zömében ösztönös városépítésével szemben, a tudatos fővárosfejlesztés győzelmét jelentette. 32