Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez / 20–31. o.

az összefonódást, amelyet az idézett elő, hogy a várszervezet udvarispánja a királybíró helyébe lépett a vidéki igazságszolgáltatás szervezetében. Az udvarispán ítélkezésének a várszervezetbeliek ügyeire korlátozása tehát nagyon is összhangban állt a királyi serviensek azon törekvésével, amely a királyi várszervezet intézményei által működtetett királyi vármegye személyük felett érvényesülő joghatóságának mérséklésére irányult.

23 Az 1222. évi törvénynek a vidéki bíráskodásról szóló 5. cikkelye a továbbiakban véglegesítette a billogosi intézménynek az ispáni hatalomtól való függését, s a billogosok tevékenységét a közbűntények meghatározott eseteire korlátozta.

24 Az Aranybulla intézkedései, elméletben legalább is, megszüntették annak lehetőségét, hogy a királyi várszervezetet felhasználva az ispán a helyi igazgatás és bíráskodás intézményein keresztül kiterjessze vagy intézményesített formában megerősítse befolyását a megye önálló kis- és 'középbirtokos rétegére. A királyi serviensek mentesítése az ispáni joghatóságtól és a felettük való ítélkezés jogának fenntartása a király személyes vagy kúriális bíráskodása részére, azzal a szükségszerű következménnyel járt, hogy nem volt olyan állandó vidéki bírói fórum, amely a királyi serviensek ügyeiben eljárhatott volna. Nagyon is érthető, hogy 1232-ben a zalai serviensek a „bírák távollétére" panaszkodtak,

25 s összegyülekezvén sokaságuk, királyi felhatalmazás alapján,

26 maga bíráskodott az elébe hozott ügyekben.

27 A kúriális bíráskodás tehermentesítése, valamint az 1267. évi decretum szerint már a királyi hatalom által is „nemes"nek (nobilis) tekintett királyi serviensek vidéki bírói fórumának megteremtése tekintetében az igazi megoldást nem a zalaihoz hasonló alkalmi királyi felhatalmazások gyakorlata, hanem a király bírói hatalmának a helyi szintre, a megyékbe való delegálása jelentette. Ez a folyamat a 13. század második felében bontakozott ki, s eredményéképpen a nagy múltra visszatekintő királyi vármegye jelentős változásokon ment keresztül. A változásokat történetírásunk nagy része hagyományosan a „nemesi megye kialakulása" névvel illeti, s a folyamatban kulcsszerepet juttat a megyei nemesség spontánnak mondott szerveződésének, továbbá, a feltételezések szerint már kezdettől fogva a megyei nemesség által választott, s annak képviseletében fellépő szolgabírák (iudices nobilium) személyének. A 13. századi vármegyének a század végén már erőteljesen megmutatkozó átalakulása tagadhatatlan tény, mégsem szerencsés a megyei igazgatás újonnan kialakuló formáit minden további szempontot mellőzve egyoldalúan „nemesi"-nek nevezni. Az új típusú megyének számos olyan jellegzetessége volt ugyanis, amelyek a királyi hatalomhoz vagy éppen — igaz, jelentősen módosult formában — a királyi várszervezethez kapcsolódott. Az ispán személyében a királyi hatalom nagyon is hangsúlyosan jelen volt a „királyi vármegyével" gyakorta szembe állított „nemesi megyében".

28 A szolgabírói tisztség elnyerésének mikéntjéről tájékoztatást nyújtó forrásaink jelentős része arról tanúskodik, hogy a megyei igazgatás és bíráskodás ezen új intézményének létrejöttében az uralkodói joghatóság delegálásának legalább akkora, ha éppé nem nagyobb, szerepet kell tulajdonítanunk, mint a megyei nemesség kevés és vitatható adat alapján feltételezett választásának.

29 A 13—14. század fordulójának vármegyei intézményét vizsgálva az állapítható meg, hogy abban a régi királyi vármegye alkotóelemei éppen úgy megtalálhatóak, mint azok az új vonások, amelyek a 14. század végére már valóban „nemesi"-vé, a nemesség kizárólagos fórumává teszik majd a megyét. Számos megyében a megyei igazgatás alsóbb szintű feladatainak ellátásában a királyi várszervezet tisztségviselői vagy tisztséget nem viselő várjobbágyok működték közre.

30 A várjobbágyok az ún. nemesi megye legjellegzetesebbnek tartott tisztségével, a szolgabíróival kapcsolatban is felbukkannak. A 14. század eleji Pozsony megyében valószí24