Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - MÉRLEG - Haraszti György: A törökellenes felszabadító háborúk újabb irodalmából / 77–81. o.

A törökellenes felszabadító háborúk újabb irodalmából* Az elmúlt esztendők tricentenáriumi ünnepségeit (1986: Budapest, Szigetvár, Siklós, Pécs; 1987: Siklós; 1988: Székesfehérvár; 1989: Szigetvár; 1990: Nagykanizsa) követően sorra jelennek meg a jubileumi konferenciákon elhangzott előadások szövegét tartalmazó tematikus kiadványok, forráspublikációk. Érdemes e mind az általános, mind a helytörténetírás szempontjából jelentős — megyei levéltárak által felkarolt — vállalkozás legutolsó két termékével közelebbről is megismerkedni! * * * Az első kötet a nagyharsányi csata háromszázéves évfordulója alkalmából az 1987. augusztus 14—15-én Siklóson tartott tanácskozás referátumait köti csokorba. A könyv az obligát előszón és köszöntőkön túl 18 előadás, tanulmány, hozzászólás etc. átfésült anyagát tartalmazza, lezárásul a szerkesztő által összeállított annotált személynévmutató és helynévindex szolgál. Szakoly Ferenc A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?) c. bevezető előadásában az újabb könyveiben (Hungária Eliberata — Bp., 1986 és Magyarok Európában II: Virágkor és hanyatlás 1440—1711 — Bp., 1990) részletesen kifejtett és érvényesített álláspontjával összhangban revideálta az ez idáig zömében elfogultan ábrázolt felszabadító háborúk megítélését, mely háborúkat az esetek többségében jobb esetben is pusztán mint szükséges rosszat tekintették. A korábbi ellentéteken felülemelkedő szemléletnek megfelelően kölcsönhatásában vizsgálja a Habsburgok és a velük szemben álló magyar rendi erők szerepét és küzdelmük egyenlegét, amely — más középkelet-európai népek históriájával öszszehasonlítva — egyben épp az újkori magyar történet specifikuma. Az előadás nagy tényanyagon bizonyítja, hogy ideológiai megfontolások következtében — akár a forrásokkal is szembekerülve — túlértékelték a birodalmi hadak pusztításait; a források alapján e nemes versenyben első helyen állottak a törökök tatár segédcsapatai, aztán maguk a törökök, s csak utánuk holtversenyben a (kóborló) magyar végváriak és a „németek". A következő négy szöveg a sorsdöntő ütközet egyes mozzanataira koncentrál. Nagy Lajos cikke (A nagyharsányi csata) tárgyszerű, eseménytörténetet ad a tanácskozásra időzített „Budától Belgrádig" (Válogatott dokumentumrész*I. Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686—1688. Pécs, 1989, 368. old. II. Farkas Gábor (szerk.): Fejér megyei történeti évkönyv 19. Székesfehérvár, 1989, 247. old. 77