Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - KILÁTÓ - Dóka Klára: Az Archivmitteilungen 1989–1990. évfolyamai / 65–70. o.

olvasható fejtegetések elsősorban történeti kutatómunka eredményei, de fontosak levéltári szempontból is. Müntzer ugyanis azon személyiségek közé tartozott, akiknek jelentős irathagyatéka maradt fenn, sőt életútjuk viszonylag gazdag levéltári anyag alapján kutatható. Müntzer hagyatékához klasszikus értelemben műveinek kéziratai, jegyzetei, levelezése, személyes dokumentumai, közvetlen tanítványainak iratai tartoztak. A feljegyzések szerint 1525. évi bebörtönzése alkalmával le is foglaltak nála egy ilyen irategyüttest, de a dokumentumok szétszóródtak, és bekerültek különböző levéltárak proveniencia szerint rendezett egységeibe. Manfréd Kobuch teljes feltárás igényével készült cikke iratjegyzékkel mutatja be, milyen forrásokat használhatnak a kutatók Müntzer életével kapcsolatban Marburg, Drezda, Gotha, Lipcse, Moszkva levéltáraiban és könyvtáraiban. A Müntzerre vonatkozó források sorában Gerhard Günther a mühlhauseni városi levéltár irataira hívja fel a figyelmet. Itt ugyan csak egyetlen eredeti levél található, érdemes azonban foglalkozni a város korabeli forrásanyagával, az adóösszeírások alapján megvizsgálni azt a társadalmi közeget, melyben a prédikátor élt, sőt a városi regisztraturában sok érdekes adalék van Müntzer és a városi magisztrátus viszonyáról is.

11 Mint a bevezetőben említettük, az Archivmitteilungen 1989-es évfolyamában viszonylag kevés nyoma van annak, hogy az NDK-ban is politikai változások kezdődtek. Az előző évek tematikájához hasonlóan ugyan továbbra is érvényesül az a törekvés, hogy a szocialista kor kutatása mellett segítséget nyújtson a feudális és polgári korszak iránt érdeklődőknek,

12 sőt, mint az eddigi fejtegetésekből is kitűnik, az évfordulók ürügyén utóbbi terület kapott igen nagy súlyt. Meglepően kevés ugyanakkor a levéltári feldolgozó munkára és egyéb szakterületekre vonatkozó cikk, ami valószínűleg nem a szakmai elbizonytalanodással, hanem a folyóiratot kiadó és szerkesztő Állami Levéltárigazgatóság helyzetével magyarázható. Ami az értékeléseket illeti, világosan látszik, hogy a cikkek — rendszeresen hangoztatva — szilárdan a marxista-leninista ideológia alapján állnak, a szerzők a társadalmi fejlődés fő mozgatójának az osztályharcot tekintik. A dogmatikus megfogalmazásokhoz hasonlókat a magyar levéltári irodalomban — legfeljebb az 1950-es évek elején találunk, sőt úgy tűnik, hogy az NDK gazdaságtörténészeinek egy része az 1980-as évek végén már kezdett túllépni ezen a szemléleten. Mint az 1990. évi első szám beköszöntőjéből kitűnik, a „fordulat" után az Archivmitteilungen-t igen sok bírálat érte. Legfőbb vád az volt, hogy az irányító apparátus által szerkesztett folyóiratban a cikkek túlpolitizáltak, azokat cenzúrázzák, nem adnak teret a különböző nézetek kifejtésére. Az általános európai gyakorlat szerint a levéltári tájékoztató folyóiratot politikától független levéltáros egyesületek adják ki, ahol a külnöbözŐ típusú intézményekben dolgozók fejthetik ki véleményüket. E lapban szinte kizárólag az állami levéltárak, főként a szerkesztőbizottság munkatársai szerepeltek. Túl nagy volt ennek következtében a befelé fordulás, a konzervativizmus, túlzóak azok az eredmények, melyeket az egyes cikkek lépten-nyomon, főként a kampányszerűen megünnepelt évfordulók kapcsán felmutattak. Bár az illetékesek igyekeztek visszautasítani a kritikát, levontak bizonyos következtetéseket. Az 1990. évfolyam egyes számai így már több szempontból eltérnek a korábbiaktól. A szerkesztőséget már 1989-ben átalakították, a szerzők köre kutatókkal, átmeneti levéltárak, kerületi levéltárak, városi levéltárak munkatársaival, egyetemi oktatókkal bővült.

13 A pártatlanság jegyében az egyes számok borítóján jelzik, hogy a közölt cikkek a szerzők saját véleményét tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőségével. 67