Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - KILÁTÓ - Dóka Klára: Az Archivmitteilungen 1989–1990. évfolyamai / 65–70. o.

olvasható fejtegetések elsősorban történeti kutatómunka eredményei, de fon­tosak levéltári szempontból is. Müntzer ugyanis azon személyiségek közé tar­tozott, akiknek jelentős irathagyatéka maradt fenn, sőt életútjuk viszonylag gazdag levéltári anyag alapján kutatható. Müntzer hagyatékához klasszikus értelemben műveinek kéziratai, jegy­zetei, levelezése, személyes dokumentumai, közvetlen tanítványainak iratai tar­toztak. A feljegyzések szerint 1525. évi bebörtönzése alkalmával le is foglaltak nála egy ilyen irategyüttest, de a dokumentumok szétszóródtak, és bekerültek különböző levéltárak proveniencia szerint rendezett egységeibe. Manfréd Ko­buch teljes feltárás igényével készült cikke iratjegyzékkel mutatja be, milyen forrásokat használhatnak a kutatók Müntzer életével kapcsolatban Marburg, Drezda, Gotha, Lipcse, Moszkva levéltáraiban és könyvtáraiban. A Müntzerre vonatkozó források sorában Gerhard Günther a mühlhauseni városi levéltár irataira hívja fel a figyelmet. Itt ugyan csak egyetlen eredeti levél található, érdemes azonban foglalkozni a város korabeli forrásanyagával, az adóösszeírások alapján megvizsgálni azt a társadalmi közeget, melyben a prédikátor élt, sőt a városi regisztraturában sok érdekes adalék van Müntzer és a városi magisztrátus viszonyáról is. 11 Mint a bevezetőben említettük, az Archivmitteilungen 1989-es évfolya­mában viszonylag kevés nyoma van annak, hogy az NDK-ban is politikai vál­tozások kezdődtek. Az előző évek tematikájához hasonlóan ugyan továbbra is érvényesül az a törekvés, hogy a szocialista kor kutatása mellett segítséget nyújtson a feudális és polgári korszak iránt érdeklődőknek, 12 sőt, mint az ed­digi fejtegetésekből is kitűnik, az évfordulók ürügyén utóbbi terület kapott igen nagy súlyt. Meglepően kevés ugyanakkor a levéltári feldolgozó munkára és egyéb szakterületekre vonatkozó cikk, ami valószínűleg nem a szakmai el­bizonytalanodással, hanem a folyóiratot kiadó és szerkesztő Állami Levéltár­igazgatóság helyzetével magyarázható. Ami az értékeléseket illeti, világosan látszik, hogy a cikkek — rendszere­sen hangoztatva — szilárdan a marxista-leninista ideológia alapján állnak, a szerzők a társadalmi fejlődés fő mozgatójának az osztályharcot tekintik. A dog­matikus megfogalmazásokhoz hasonlókat a magyar levéltári irodalomban — legfeljebb az 1950-es évek elején találunk, sőt úgy tűnik, hogy az NDK gaz­daságtörténészeinek egy része az 1980-as évek végén már kezdett túllépni ezen a szemléleten. Mint az 1990. évi első szám beköszöntőjéből kitűnik, a „fordulat" után az Archivmitteilungen-t igen sok bírálat érte. Legfőbb vád az volt, hogy az irá­nyító apparátus által szerkesztett folyóiratban a cikkek túlpolitizáltak, azokat cenzúrázzák, nem adnak teret a különböző nézetek kifejtésére. Az általános európai gyakorlat szerint a levéltári tájékoztató folyóiratot politikától függet­len levéltáros egyesületek adják ki, ahol a külnöbözŐ típusú intézményekben dolgozók fejthetik ki véleményüket. E lapban szinte kizárólag az állami levéltá­rak, főként a szerkesztőbizottság munkatársai szerepeltek. Túl nagy volt ennek következtében a befelé fordulás, a konzervativizmus, túlzóak azok az eredmé­nyek, melyeket az egyes cikkek lépten-nyomon, főként a kampányszerűen megünnepelt évfordulók kapcsán felmutattak. Bár az illetékesek igyekeztek visszautasítani a kritikát, levontak bizonyos következtetéseket. Az 1990. évfolyam egyes számai így már több szempontból eltérnek a korábbiaktól. A szerkesztőséget már 1989-ben átalakították, a szer­zők köre kutatókkal, átmeneti levéltárak, kerületi levéltárak, városi levéltárak munkatársaival, egyetemi oktatókkal bővült. 13 A pártatlanság jegyében az egyes számok borítóján jelzik, hogy a közölt cikkek a szerzők saját véleményét tar­talmazzák, ami nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőségével. 67

Next

/
Thumbnails
Contents