Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kiss József Mihály: A Pázmány Péter Tudományegyetem felvidéki birtokai visszaszerzéséért indított perek / 31–42. o.

Stéinecker szerint külpolitikai és világgazdasági kényszerhelyzetben kell dönteni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazta annak közlésére, hogy az összeghez és a szerződéshez hozzájárul. Ezek alapján az Egyetemi Tanács a február 13-i és március 24-i üléseken a megegyezést elfogadta.

37 Csehszlovák részről az egyezséget Koukal, a vegyes döntőbíróság kormánymegbízottja bírálta felül. Az egyezség megkötésére szintén Holub kapott meghatalmazást a Szlovákiai közalapítványi birtokok igazgatósága melletti felszámoló bizottságtól. (Likvidacna Komisia pre Spravu Verejnozákladinnych Majetkov na Slovensku). Az egyezségi okmányokat Budapesten, a Magyar Általános Hitelbank épületében cserélték ki.

38 Az aláírást követően a csehszlovák kormány kiutalta az összeget, az egyetem pedig bejelentette a Magyar—Csehszlovák Vegyes Döntőbíróságnál, hogy a per folytatásától eláll. Ezen túlmenően kiállítottak és a csehszlovák megbízottnak átadtak egy olyan bianco bekebelezési engedélyt, melyben a szerző fél nevét üresen hagyták.

39 A kárpótlási végösszeget (közel 3,5 millió pengőt) a Magyar Általános Hitelbank 1935. április 12-én írta az egyetem folyószámlájára. A kaoott összeget az Egyetemi Tanács határozata értelmében birtokvásárlásra fordították. Még 1935-ben megvásárolták a 8234 holdas Nógrád megyei bujáki uradalmat, melynek megvételéhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter is hozzájárult.

40 A fennmaradt összegből diákjóléti alapítványt létesítettek, melynek tőkéjéből bérházat építtettek, ami 1936. április 20-ára készült el.

41 Az Egyetemi Tanács a perek megnyerése után elérkezettnek látta az időt az egyetem vagyonjogi helyzetének tisztázására. Annál is inkább, mivel: „Magyar politikai és hivatali körökben is ismételten találkoztunk azzal a téves felfogással... amely az Egyetemet jogi személyiség nélküli, állami tanintézetnek tekintette, az egyetemi alapot pedig olyan önálló jogi személynek tüntette fel, amelynek vagyona nem az egyetemé, s amelynek csupán a jövedelme szolgál az Egyetem fenntartására." A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez eljuttatott beadványban javasolták, hogy a telekkönyvekben az „egyetemi alap" helyett a Pázmány Péter Tudományegyetem nevét jegyezzék be tulajdonosként, illetve az oktatási célokat szolgáló ingatlanok esetében (pl. klinikák) a „magyar államkincstár" megjelölést szintén az egyetem nevére változtassák meg. További kérésként az fogalmazódott meg, hogy a közalapítványok vagyonát olyan különálló szervezet kezelje, melynek ellenőrzésében az egyetem is részt venne. Az egyetem jogi képviseletével kapcsolatban azt kívánták elérni, hogy a Közalapítványi Ügyigazgatóság mellőzésével, az egyetem pereiben szabadon yallhassón ügyvédet, illetőleg maga harcolhasson saját érdekeiért. Szerették volna azt is elérni, hogy a költségvetésben csak az egyetem fenntartására szolgáló állami hozzájárulás szerepeljen.

42 A javaslat megmaradt javaslatnak. A kormány mindaddig határozottan kiállt az egyetem mellett, amíg nem saját érdekeit látta veszélyeztetve a birtokvisszaszerzési akció által. Ám az egyetem önállósodásának ily mérvű megerősödése nem állott érdekében. A vágsellyei birtokper Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területeken feküdt a vágsellyei uradalom is. A birtok visszaszerzésének megoldásaként bizonyos egyoldalú kormányintézkedések megtétele is felmerült, ám ettől elálltak, mivel „ha az ügy nemzetközi fórum elé kerül, megnehezíti helyzetünket."

43 38