Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

zott határozatai ellen, és a községi és városi adótisztviselőkre a nem megfelelő munkavégzés miatt kiszabott pénzbírságok ellen.

76 A bizottságnak joga volt az ügy alapos kivizsgálására, ezen belül az adófelügyelő és a felszólamló fél meghallgatására, tanúk kihallgatására vagy bíróság általi kihallgattatására, szakelőadók kirendelésére és helyszíni szemlék tartására. A felszólamlásokat az adófelügyelőhöz kellett küldeni, aki köteles volt azokat a közigazgatási bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni.

77 Az 1881. évi 34. te. az illetékek behajtásával kapcsolatos fellebbvitelről intézkedett. Eszerint a közigazgatási bizottság határoz másodfokon az adófelügyelő által engedélyezett fizetési halasztási ügyekben és az általa kirótt közigazgatási úton behajtható pénzbírságok elleni fellebbezéseknél is.

78 A napszámosok adómentességét kimondó 1883. évi 10. te. pénzbírságot helyezett kilátásba azoknak, akikről kiderül, hogy az adókötelesek Összeírásakor — az összeírást végző tisztviselőt félrevezetve — napszámosoknak mondták magukat. A pénzbírságot az adófelügyelő szabta ki, ellene a közigazgatási bizottsághoz lehetett fellebbezni. Ha a bírságot az elmarasztalt vagyontalansága miatt nem lehetett behajtani, a pénzbüntetést elzárásra változtatták. Ezekben az ügyekben is a közigazgatási bizottság járt el másodfokon.

79 Az 1883. évi 23. te. értelmében a községi és a városi adótisztviselők által készített fegyveradó kivetési lajstromok ellen minden érintett fellebbezhetett. A fellebbezéseket az adófelügyelő vitte a közigazgatási bizottság elé, amely az ügyekben végső döntést hozott. A vadászati jegytulajdonosok a láttamozási megtagadó és a vadászati jegy visszavonását elrendelő végzések ellen is a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhettek.

80 Az 1883. évi 44. te. módosította a közigazgatási bizottság közadókkal kapcsolatos, az 1876. évi 15. tc.-ben rögzített fellebbviteli jogkörét. A másodfokon ide fellebbezhető adókivetések sora bővült a negyedik osztályú kereseti adóval, a tőkekamat- és járulékadóval és a hadmentességi díjjal.

81 A pénzügyi közigazgatás szervezetének változásáról szóló 1889. évi 28. te. megnövelte a pénzügyigazgatóságok szerepét. Megszüntette az adófelügyelőségeket és az illetékkiszabási hivatalokat, amelyek ügykörét részben az újjászervezett pénzügyig azgatóságok, részben pedig az adóhivatalok kapták meg. A közigazgatási bizottságnak mint fellebbviteli hatóságnak az illetékességi körébe ezután is ugyanazok az ügyek tartoztak, amelyeket a fentebb ismertetett törvények hozzá utaltak, azzal a különbséggel, hogy az azokban szereplő adófelügyelő helyett a pénzügyigazgatóság vezetője járt el a bizottsághoz fellebbezett ügyekben.

82 A közadók kezeléséről szóló 1909. évi 11. te. úgy rendelkezett, hogy a közigazgatási bizottsághoz benyújtott fellebbezési ügyekben a bizottság ekkor szervezett ún. adóügyi bizottsága járjon el. Az adóügyi bizottság döntött arról, hogy az elé terjesztett ügyben van-e helye fellebbezésnek. Ha úgy határozott, hogy nincs, az ügyet tárgyalás nélkül visszautasította, ellenkező esetben viszont azonnal letárgyalta. A megfellebbezett adókivetési és adóbehajtási ügyekben az eljárás lefolytatásánál az adóügyi bizottságot ugyanazok a jogok illették meg, amelyeket az 1883. évi 44. te. a közigazgatási bizottság számára biztosított. Ezen felül a törvény az adóügyi bizottsághoz utalta a pénzügyigazgatóságnak a házalók és a külföldi utazók adója ügyében hozott határozatai feletti végső döntés jogát, az elévült egyenesadók és az azok módjára beszedendő egyéb kincstári követelések leírásának, valamint a csődtömegből vagy az ingatlanvégrehajtáskor felosztott vételárból illetéktelenül kifizetett adók és illetékek visszafizetésének másodfokon való elbírálását.

83 Az 1909. évi 12. te. a közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogorvoslatokról ren20