Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

delkezett. Kimondta, hogy az e tárgyban a pénzügyigazgatóságok és a közigazgatási hatóságok által első fokon hozott határozatokat a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni.

84 Az 1912. évi 53. te. összefoglalta a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának fellebbviteli jogkörét. Eszerint illetékes a kivetett földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadö, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti és jövedelemadója, a fegyveradó, a hadmentességi díj, a szállítási díj, a szállítási adó és a nyereményadó jogosságának és mértékének a megítélésében. Hozzá lehetett fellebbezni a pénzügyigazgatóságnak az egyenesadók kivetéséről, az adómentességről, az adó elengedésről, valamint a bor- és húsfogyasztási adó ráutalásáról hozott határozatait. A bizottság mindezen ügyekben másodfokon volt illetékes. A főszolgabírónak és a polgármesternek az adóügyben dolgozók elleni elmarasztaló végzései, a vadászati bejelentés láttamozását megtagadó és a már kiszolgáltatott vadászati jegyek visszavonását elrendelő végzései felett pedig harmadfokon döntött. Az adóügyi bizottság által elrendelhető helyszíni szemléről úgy intézkedett a törvény, hogy az csak a pénzügyigazgatóság kiküldöttje és az érintett fél vagy megbízottja jelenlétében tartható meg. Ha a fellebbező fél kérte a szemlét, és a fellebbezést mint indokolatlant elutasították, a vesztesnek viselnie kellett a bizottsági tag kiküldetésével kapcsolatos költségeket is.

85 b) Gyámügy A közigazgatási bizottság gyámügyi fellebbviteli jogkörét az 1877. évi 20. te. rendezte. A törvény értelmében a községeik gyámhatósági ügyekben hozott határozatairól másodfokon a vármegyei árvaszék, harmadfokon a közigazgatási bizottság döntött. A rendezett tanácsú városok és a törvényhatósági árvaszékek első fokú határozatai felett a bizottság másodfokon volt illetékes eljárni.

86 A közigazgatási bizottság a fellebbezések elbírálására ún. gyámügyi fellebbviteli küldöttségeket alakított a tagjaiból. Ennek elnöke a főispán, tagja az árvaszéki elnök, a tiszti ügyész, az alispán, áll. a polgármester, a főjegyző, és négyen a közigazgatási bizottság választott tagjai közül. A négy tagból kettőt a közigazgatási bizottság választott, a másik kettőt a főispán nevezte ki. A gyámügyi fellebbviteli küldöttség akkor volt határozatképes, ha az ülésen az elnökön kívül legalább négy tag jelen volt.

87 c) Fegyelmi ügyek A közigazgatási bizottság fegyelmi fellebbviteli jogkörébe tartoztak a területén működő községi, városi, járási és törvényhatóságii alkalmazottak, valamint az állami tisztviselők egy része. Hogy ki ellen milyen fokon járt el, azt az érintettnek a közigazgatási hierarchiában elfoglalt helye mellett az ügy súlyossága határozta meg. A községi, városi és járási alkalmazottak ügyeiben általában másod- vagy harmadfokon, a beosztott törvényhatósági és állami tisztviselők ellen másodfokon járt el. A fegyelmi fellebbvitel kérdését érintettem a dolgozatom előző, a bizottság fegyelmi jogkörét tárgyaló részében, ezért itt újra nem részletezem. d) Iparügy A közigazgatási bizottságokhoz tartozott a másodfokú iparhatóságok határozatainak harmadfokon való elbírálása.

88 21