Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

cselekmény volt, az ilyen ügyet a közigazgatási bizottság átadhatta az illetékes bíróságnak, a vétkes tanítót pedig felfüggeszthette az állásából. A bizottság köteles volt a felfüggesztést elrendelni akkor, ha a <tanító ellen büntetőeljárás folyt.

69 Az 1891. évi 15. te. a közigazgatási bízottság fentebb ismertetett fegyelmi jogkörét kiterjesztette az állami, községi és a jogi személyek által fenntartott óvódákban alkalmazott óvónőkre is.

70 Az 1893. évi 26. te. a hitfelekezeti iskolai tanítók fegyelmi ügyeiről intézkedett. Kimondta, hogy a 60 forintot meghaladó összegű államsegéllyel alkalmazott tanítókat csak a hitfelekezeti hatóság fegyelmi határozatával lehet az állásukból elmozdítani. A határozatot végrehajtás előtt fel kellett terjeszteni a minisztériumba, és csak akkor vált jogerőssé, ha a közigazgatási bizottság kiküldött tagjának közreműködésével folytatott vizsgálat után jóváhagyta a miniszter. Ha a miniszter új eljárást kívánt, és a hitfelekezet főhatósága a megadott időn belül nem fejezte be a vizsgálatot és terjesztette fel a határozatát, az ügyben a közigazgatási bizottságnak kellett eljárni. A közigazgatási bizottság volt hivatva lefolytatni a fegyelmi eljárást akkor is, ha az államsegélyes felekezeti népiskolai tanítót államellenes tevékenységgel vádolták. Ha a bizottsági határozatot a felekezeti hatóságok nem hajtották végre a kiszabott időn belül, közigazgatási úton szereztek neki érvényt.

71 Az 1907. évi 26. te. lehetővé tette, hogy a közigazgatási bizottság az elemi népiskolai tanítók ellen bármelyik tanuló törvényes képviselőjének a feljelentésére is fegyelmi eljárást kezdeményezzen.

72 Ezt a jogot az óvónőkre vonatkozóan is megkapta a bizottság. Az óvónők ellen akkor is el kellett rendelnie a fegyelmi vizsgálatot, ha a feljelentést az óvodai felügyelő bizottság vagy annak valamelyik tagja tette.

73 A kereskedelemügyi miniszter 44 327/1912. I. A számú rendelete szerint az államépítészeti hivatal főnökének fegyelmi vétségeit első fokon a közigazgatási bizottság bírálja el, másodfokon a miniszter dönt. Az államépítészeti hivatal többi tisztviselőjének fegyelmi ügyeiben első fokon a miniszter által kirendelt elnökből és két kerületi felügyelőből álló fegyelmi tanács, másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon a miniszter jár el.

74 Az országgyűlési képviselőválasztásokról szóló 1913. évi 14. te. úgy intézkedett, hogy az országgyűlési képviselők választásánál közreműködő minden esküt tett tisztviselő ellen, ha megsérti a törvényt, az esetleges büntetőjogi következményeken felül fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Az eljárás megindításának jogát a közigazgatási bizottságok kapták meg. Az előzetes vizsgálatot a soraikból kiküldött megbízottak végezték. Döntést első fokon a közigazgatási bizottság, másodfokon a belügyminiszter hozott.

75 4. Változások a közigazgatási bizottság fellebbviteli jogkörében a) Adó- és illetékügyek A közadók kezeléséről szóló 1876. évi 15. te. úgy rendelkezett, hogy a közigazgatási bizottsághoz lehet fellebbezni a községi adótisztek által kiírt és az adófelügyelő által felülvizsgált adókivetések — ezen belül: a földadó, a házbérés házosztályadó, az első és másodosztályú kereseti adó, az általános jövedelmi pótadó, a cselédtartásért, teke- és játékhelyiségekért, kocsi- és lótartásért fizetendő adó és a fegyveradó — mértéke ellen, az adófelügyelő első fokon ho19