Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Galambos Sándor: Alapítványi célok a dualizmus korában Nyíregyházán / 19–27. o.

sek is tett nyíregyházi polgárok javára alapítványt. Kamatait a század végétől évente osztották szét a rászorultak között. A közigazgatási egység megjelölése után az alapítók a támogatni kívánt kisebb közösséget határozták meg. A kisebb közösségeket témánk szempontjából két csoportra lehet osztani. A valóságos közösségek: családok, intézmények (iskolák, árvaházak stb.), egyesületek tagjai ismerik egymást, mindennapos kapcsolatban állnak egymással. A kváziközösségek összekötő kapcsa nem (feltétlenül) a személyes ismeretség, hanem az azonos foglalkozás, a társadalmi hierarchiában elfoglalt hasonló hely vagy a közös hit. A valóságos közösségek közül az iskolák rengeteg .alapítványt kaptak. Ezekről később lesz szó. A családhoz tartozást is jó párszor feltételül szabták az alapítók. Dr. Suták Antal orvos adományából a család elaggott, vagyontalan férfitagjai részesülhettek. A rokoni köteléknek ilyen kizárólagos, erőteljes hangsúlyozása azonban ritkán fordult elő. A Hatzel Márton-féle ösztöndíj 1858-tól két igyekvő ifjúnak biztosított a tanulói pálya időtartamára 180—180 koronát. Mányik József és neje Meskó Dorottya 2000 koronás alapítványa

12 1893-tól kezdve a gimnázium két kitűnő fiúnövendékének adott segítséget. Mindkét esetben az alapítók akarata szerint előnyben kellett részesíteni a rokonokat. Ha volt az alapfeltételnek eleget tevő családtag, akkor az nyerte el a kamatokat. így történt ez a Nádassy-segélyalapítvány 1916. évi kamatának kiosztásakor. Nádassy Lajos végrendeletében önhibájukon kívül elszegényedett, becsületes polgárok számára 6000 koronát hagyományozott, előnyt adva igényjogosult rokonainak. A tíz kérelmező közül a négy rokon kapta meg a kiosztható összeget. A helyi egyesületek közül a Nyíregyházi önkéntes Tűzoltó Egyesület nem szűkölködött támogatókban. Az 1903-b>an elhunyt Stern Jenő végrendeletben, özv. Barzó Mihályné pedig 1909-ben egyaránt 400—400 koronát ajánlott fel az önkéntes tűzoltók javára. A foglalkozásnak mint kritériumnak a feltűnése a városi társadalom differenciálódásának a jele. Antal János tűzoltó alparancsnok 1912-ben 1000 koronát tett le kiváló önkéntes vagy hivatásos tűzoltó jutalmazására. Mivel Antal János vagylagosan határozta meg az adományozandók körét, így az ő alapítványa alternatívnak tekinthető. Kimondottan „a fizetéses tűzoltók buzdítására" pedig éppen az önkéntes Tűzoltó Egyesület tett 1000 koronás alapítványt az 1908. április 5-i közgyűlésén parancsnoka, dr. Konthy Gyula nevére.

13 A Bencs László

14 tanulmányi jutalomdíjjal a városi képviselőtestület a helyi kisgazdáknak gimnáziumba járó fiait akarta ösztönözni. A Nikelszky Mátyásféle alapítvány pedig elsősorban az elszegényedett iparosokat segélyezte. A kvázi-közösségeknél a társadalmi ranglétra azonos fokán lévők közül a szegényeknek voltak a „legkedvezőbbek" az esélyei a kamatelnyerésre; a legtöbb alapítványt az ő javukra tették. Az alapítók azonban a szegények másmás csoportját célozták meg. A szűkítő kritériumok vagy az életkort szabták meg — öreg, iskoláskorú, vagy a családi állapotot kötötték ki — özvegy, árva, vagy nemek szerint tettek különbséget. Néhány alapító csak az önhibájukon kívül elszegényedetteket segélyezte, özvegy Zierek Edéné az elszegényedett özvegyek és idősebb leányok között elsőbbséget adott az „úrinőknek." Mások a becsületességet írták elő. Becsület ós úrinő — még ha akkor voltak is ilyenek, e fogalmak határait nem lehetett könnyű megállapítani. A kérelmeket elbíráló bizottság szubjektivitása ilyenkor kiküszöbölhetetlen volt. A felekezeti hovatartozás az alapítólevelek többségében sem kizáró, sem előnyt adó okként nem szerepelt. Nyíregyházát a dualizmus korában nagyfokú 21