Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Galambos Sándor: Alapítványi célok a dualizmus korában Nyíregyházán / 19–27. o.

GALAMBOS SÁNDOR Alapítványi célok a dualizmus korában Nyíregyházán Az alapitványozás vizsgálata eddig jobbára kívül esett a társadalomtudományok érdeklődési körén. A századfordulón jelent meg néhány olyan munka,

1 amely a jelenség jogi oldalát elemezte. Igen gyümölcsöző lehet azonban a történeti, szociológiai megközelítés is, mert a közösségek működéséről, az emberek közötti kapcsolatokról, a kor értékrendjéről kialakult képet teszi árnyaltabbá. Az effajta adományozás 1867 után bontakozott iki, a „gründolási láz" analógiájával élve szinte alapítványozási láz tört ki. E jelenség ekkor vált a szuverén emberekből álló, bontakozó polgári társadalom mikromechanizmusainak jól bejáratott, szerves részévé. Nyíregyházán

2 száznál jóval több világi jellegű alapítvány

3 keletkezett és működött a dualizmus korában, melyek lehetőséget kínálnak a csoportosításra. Mivel az alapítványokat eddig történeti szempontból nem vizsgálták, ezért e dolgozat — munkahipotézisként — néhány fogalom és típus kialakítását és meghatározását kísérli meg, különös tekintettel az adományozók szándékára, vagyis az adományok irányára. (Az alapítvány fogalma) Az alapítvány a jótékony célú adományozás egyik formája; olyan nyilvános kezelés és ellenőrzés alatt álló vagyon, amelynek kamatait — a törzsállomány érintetlenül hagyásával — csak az előre megjelölt célra használhatják fel. Csorba Ferenc

4 szerint az alapítvány létrejövetele két ügyletből áll: az alapító meghatározott feltételekkel egy összeget ajándékoz a közhatalomnak, amely vállalja az adomány megvédését, hasznának a kitűzött célra fordítását, de ezzel egy időben lemond tulajdonjogáról. Jótékony adomány az alap is. Jelentős különbségek vannak azonban az alap és az alapítvány között. Az alap olyan különleges célra rendelt vagyon, amelynek nemcsak a hozadéka, hanem az állaga is felhasználható. Az alap tulajdonosa és kezelője egy és ugyanazon személy vagy testület, s ez teljes joggal dönthet a vagyon egészéről. Ezzel szemben az alapítvány létrehozásakor az alapító mintegy megválik, elidegenül a felajánlott összegtől, s kezelő szerv (testület) viszi tovább az ügyeket. Az alap célja lehet magáncél is, míg az alapítvány csak közcélra irányulhat. Mivel az alapítvány lételeme, hogy rendszeresen, évenként támogassa az alapító által megjelölt célt, ezért a vagyont túlnyomórészt pénzintézetben helyezik el, hogy a kamatokat évente felhasználhassák. Az alap vagyona viszont a kevesebb megkötöttség miatt gyakran nem pénztőke, hanem ingatlan. Elfogadható Krüger Aladár

5 jogi szempontú különbségtétele is. Eszerint az alapítvány jogi személy, mert jogok és kötelességek alanya, jogképességgel bír, lehetnek tartozásai és kötelezettségei, perbe idézhető és elmarasztalható. 19