Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években / 39–49. o.

sonló rendeletek érvénybe léptetésétől. Többnyire a járási főjegyzők válasza is az iratanyagok elvesztését vagy megsemmisülését közölte.

5 A 29/1950. sz. törvényerejű rendélet szellemében, de kezdetben csak a levéltárak kezdeményezésére épített iratbegyűjtés a 185/1951. sz. kormányrendelet által szervezett formát nyert. Évekkel később a 45/1958. sz. kormányrendelet pedig 'megtiltotta az irattárakban a papírgyűjtő kampányokkal kapcsolatos iratselejtezéseket. Ezek ugyanis alkalmul szolgáltaik az iratpusztításra. Valójában az iratbegyűjtés a központosítás kezdeti éveiben iratmentés volt. A levéltárak sokszor rendezetlen állapotban is átvették az iratokat a szervektől, csakhogy megóvják azokat.

6 Az iratpusztulás és iratmentés kérdése természetszerűen vezet el a közigazgatás kérdéséhez. Már a második világháború előtt a közigazgatás-tudomány kezdte értékesíteni munkásságában a szociológiai szempontot, de az eredmények többnyire megmaradtak a közigazgatás-tudomány szintjén.

7 Magyary Zoltán és munkaközössége fémjelezte az új törekvéseket. Magyary elismerte, hogy a régi közigazgatási apparátus nem képes 'megoldani a mai feladatokat. Megjegyezte, hogy a jogi szempontokra feltétlenül szükség van, de kizárólagossága nem biztosítja az eredményességet.

8 Ugyancsak ő állapította ímeg, hogy a szociális közigazgatás „tünetéket kezel sziszifuszi munkával, mert azok gyökeréig nem tud elérni."

9 Szó esett arról is, hogy a közigazgatási ügyintézés „többé-kevésbé kifogásolható." Szükséges a szakszerű átszervezés. Meg is alakült a belügyminiszter vezetésével működő közigazgatási-racionalizálási bizottság

10 Bibó István nagyszerű koncepciója is megemlíthető. Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom című 1944-es tanulmánya az állami feladatok modern, szolgálatszerű felfogását hangsúlyozza.

11 Bibó A magyar közigazgatás reformja című tervezetében úgy látta, hogy a közigazgatás felülről lefelé kiépített modellje a társadalmi elnyomást szolgálta. Elképzelése szerint a közigazgatás csak alulról építkezve lehet a demokratizálás ügyének szolgálója.

12 Magyarországon azonban a túlsúlyossá vált politikai rendszeriben a közigazgatás is feilülről lefelé épült és még a 'helyi közigazgatásra is ez vonatkozott. A közigazgatás feladata nem lehetett más, imint a politikai rendszer centrumában megfogalmazott célok végrehajtása.

13 Voltak tehát elképzelések a közigazgatás reformjáról, de ezekkel szemben a valóság nagyon sivárnak bizonyult. A magyar államapparátus teljesen felbomlott, sok tisztviselő elmenekült a volt uralkodó osztályok tagjainak túlnyomó többségével.

14 Magyarországon kialakultak a helyi új önkormányzati szervek, de nyilvánvaló volt, hogy szerepük csak átmeneti lehet. Hiába próbáltak a nemzeti bizottságokiban szerzett önkormányzati tapasztalatokra támaszkodni, az adott történelmi időszakban a helyi tanácsok szovjet típusú imintájának kialakítása került napirendre néhány éven belül. Minden olyan próbálkozás, amely a helyi kormányzati szerveket valódi közvetlen demokratikus szervezetekké kívánta átalakítani, „kispolgári illúzionizimusnak" minősült. Hasonló sorsra jutották azoknak a „népieseknek" a javaslatai is, akik a helyi közigazgatás radikális reformját javasolták.

15 Egyes helyeiken a terület átcsatolással kapcsolatos zavaró esetek is felmerültek, mint például Bihar megye esetében. Az alispán ugyanis az első két hétben továbbra is a II. bécsi döntés szerinti Bihar megye területét tekintette működési körének. így az államhatárok tisztázatlansága folytán a községi jegyzők közül sokan Berettyóújfaluba, 'mások viszont Nagyváradra tették jelentést. Az első heteikben az állalmihatalom valójában a főispán kezében összpontosult, aki minden jogkört kénytelen volt gyakorolni. Egy ideig közvetlenül a szovjet katonai közigazgatás irányította a megyét. A megyei katonai parancsnok azonban 1944. november 6-án kinevezte Bartsch Sándor nagyváradi felsőkereske40