Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években / 39–49. o.

delmi iskolai igazgatót Bihar megye főispánjává. Dr. Csillag Andor nagyváradi ügyvédet pedig alispánná. Az új megye Berettyóújfalu székhellyel november közepén kezdte meg munkáját, amikor a főispán a nagyváradi alispán által kinevezett személyek egy részét újból megbízta. Eleinte a különböző hivatalok és önkormányzati szervek megszervezéséig a berettyóújfalui főszolgabíró intézkedett a megye ügyeiben. A megszerveződő új főispáni hivatal első ügyirata 1944. november 19-én kelt, amikor a főispán ténylegesen szolgálatba lépett. Ugyancsák a berettyóújfalui főszolgabíró november 24-i elöljáróságokat értesítő iratából tudjuk, hogy a „vármegyei katonai parancsnokság és a nép bizalma Dr. Zöld Sándor urat bízta meg a megye újjászervezésével." A főispán tevékenységének megkezdése után az alispáni jogkör fokozatosan érte el ismét a jogszabályokban .meghatározott kiterjedését. Nemcsak a veszélyeztetett megyei vagyontárgyak ügyében intézkedett, hanem az irattárakat is igyekezett rendbehozatni, megmenteni próbálta a kallódó levéltári értékeket.

16 Hajdú 'megye tisztikarának nagy része Bessenyei Lajos főispánnal együtt elmenekült. A szovjet katonai parancsnokság 1944. október 21-én kinevezte a közigazgatás első emberét Debrecenben és Hajdú megyében is. Herpay Gábort, a vármegye főlevéltárosát helyezte az alispáni pozícióba. Sajátos helyzet volt, hogy a megye élén az említett időponttól kezdve 1945. január 4-ig nem főispán állt, hanem alispán. Ű irányította a megye apparátus tevékenységét és élt a főispáni jogkörrel. Kivétel volt ez más megyéhez képest, ahol a 'megye élére a szovjet katonai parancsnokság főispánokat nevezett ki. Források hiányában azonban ezt (a kivételt nem tudjuk megmagyarázni. November első napjaiban az alispán a megye több helységében személyesen megvizsgálta a (helyi közigazgatási közegek munkáját. A települések az alispán felhívására jelentésben számolták be helyzetükről. Ezekből a fontos dokumentumokból sajnos csak néhány maradt meg. Az alispán törekedett a hiányos közigazgatási apparátust szakemberékkel feltölteni, mivel ezek száma lényegesen csökkent, a szakmai munka feltételei pedig romlottak. Létszámhiány ,is mutatkozott. A központi járás főszolgabíró hivatala létszámhiány miatt nem tudott tovább dolgozni. Erre az alispán két fő kinevezését kérte 1945. február 23-án.

17 Köztudomású, hogy az adott időszakban, a közigazgatás megszervezésének nehézségei Hajdú megye központjában, Debrecenben a megalakuló Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenységéhez kötődték. Debrecenben 1944. december 14-én megtartotta ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely kiáltvánnyal fordult az ország népéhez, majd december 14—20. között lebonyolította a nemzetgyűlési választásokat azokon a területeiken, ahol már nem folytak a harcok. A Debrecenbe december 21-ére összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás képviselőjének jelentette ki magát és december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.

18 Az Ideiglenes Kormány központi adminisztrációját nagy nehézségek közepette kezdte kiépíteni a debreceni pénzügyigazgatósági palotában. Ennek során a legminimálisabb szükségletek kielégíthetetlenségével került szembe a technikai eszközöktől a helyiségek elégtelenségéig. Telefonoknak, rádióknak és írógépeknek még a miniszterek is hiányában voltak az első hetekben. A rendszeres iktatói munka is csak 1945. január 4-én indulhatott meg az egyes minisztériumokban. Ezen a napon a kormány ülésén intézkedtek arról, hogy milyen ügyiratszámokat használjanak majd az egyes tárcák. Ugyanezen a napon jelent meg a közigazgatás ideiglenes rendelkezéséről iszóló kormányrendelet, amely az államszervezet helyi kiindulású fokozatos helyreállítását kezdte meg. A másik fontos eredmény a főispáni intézmény fenntartása volt. Meg kellett ugyanis hagyni a régi közigazgatási szervezetet és kereteket, mert megváltoztatásukat a pártközi értekezletek elvetették.

19 A kormány 23/1945. M.E. sz. rendeletével Öry Istvánt nevezte 41