Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - DOKUMENTUM - Szaszkó István: A budapesti angol követ titkos jelentése az 1956. évi magyar forradalom okairól és következményeiről / 66–72. o.

minisztériumban igen elismerően fogadták. Dacára a titkos minősítésnek (amelyet szerintük csak a 7. pontbeli katonai információk indokoltak) úgy vélték: célszerű a jelentés minél szélesebb kormányzati körben történő ismertetése. Ezért — angol kormányzati szokás szerint — a jelentést (a kronológia nélkül) kinyomtatták, s a külügyminisztériumban, illetve a Whitehall más kormányzati szerveinél széles (ám zárt) körben terjesztették. A memorandum hatása azonban ennél is szélesebb volt, hiszen mint erről az ügyosztály a követet is tájékoztatta, a jelentést •—• az ötösbizottsági munkákat segítendő — az ENSZ magyar bizottságának is megküldték.

21 A jól szerkesztett írásmű hangneme mindvégig emelkedett, stílusa választékos, a magyar fordítás ezen jegyek visszaadására is törekedett. JEGYZETEK 1 Hollós Ervin—Lajtai Vera: Hidegháború Magyarország ellen 1956, Bp Kossuth K. 1982. 48. p. 2 Hollós—Lajtai i. m. (1982). 3 Igaz, az amerikai követség 1956. évi jelentéseit kivonatolt idézetekből már korábban ismerhette az olvasó: 1. Hollós—Lajtai i. m. (1982), 193—205. p. A korra jellemző forráshasználat miatt azonban nem derül ki az őrző intézmény, tehát a Tevéitár neve, vagy, hogy esetleg a szerzők kiadott forrásgyűjteményt használtai: volna. A hivatkozás (i. m. 341. p. 111. jegyzet) mindössze ennyi: Selected Americar? documents from State Department and Eisenhower files. (Könyvészeti adatok nélkül, pontos ám redundáns iratazonosítókkal.) 4 így jelenhetett meg a tavalyi nagy 1956-os könyvdömpingben (1. Csicskó Mária: Bibliográfia a magyar 1956-tal foglalkozó 1989-ben megjelent könyvekről, Buksz (Budapesti Könyvszemle) 1989. december, 93—97. p.) a kiemelkedő forrásértékű dokumentumkötet: Titkos jelentések 1956. október 23.—november 4. Válogatta: Geréb Sándor, fordította: Zala Tamás, Bp. Hírlapkiadó V. 1989. 152. p. (Tabu) sorozat (Tartalmazza a budapesti, valamint a moszkvai, belgrádi, bécsi brit és amerikai követségek diplomáciai táviratait). 5 Hollós—Lajtai i. m. (1982) 188. p., az angol követség 1956-os szerepéről uo. 188— 193. p. 6 Public Record Office, London. Foreign Office, General Correspondence, Political (FO 371), nro. 128670 (1957. év), az ügyirat jelzete: NH 10110/140. A jelentés eredeti gépirat. 7 A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-i felhívását hasonmásban közli Hollós Ervin—Lajtai Vera: Drámai napok, 1956. október 23.—november 4. Bp. Kossuth K. 1986. 395. p. 8 ,,A tragikus októberi események kifejezés hallatán minden magyar ember 1956 őszére gondol. Aki pontosan tájékozott az eseményekről, az tudja, hogy 1956. október 23. és novemb'er 4. között ellenforradalom zajlott Magyarországon, melynek társadalmi célja volt a munkáshatalom felszámolása, a szocializmus építésének megakadályozása." In: Berecz János szerk.: A néphatalom védelmében. Bp. Zrínyi katonai kiadó, 1984. 5. p. (a kiadó előszava). A Hollós—Lajtai szerzőpárosnak (i. m. 1982) 47 oldalnyi fejtegetésre volt szüksége ahhoz, hogy kimondják (47. p.): ,,Az 1956. őszi megmozdulásban jelentős tömegek is részt vettek. De ez mit sem változtat azon, hogy a felkelés ... ellenforradalom volt." 9 Hollós—Lajtai i. m. (1982) 49, 61. p. 10 A budapesti amerikai követ november 1-jei jelentéséből idézik Hollós—Lajtai i. m. (1982) 204. p. 11 Vö. Varga László: Tito dilemmája, 1956. október—november, História, 1989/4—5. szám, 65. p. 12 Gosztonyi Péter: 1956, a magyar forradalom története, Űjváry Griff Verlag, 1981. 83. p. 13 Szabó Bálint szerk.: A szocializmus útján. A felszabadulást követő negyedszázad kronológiája, Bp. Akadémiai K. 1970. 158. p. 14 Lomax, Bili: Magyarország 1956-ban, Párizs, Magyar Füzetek, 1982. 107. p. 15 Benda Kálmán főszerk.: Magyarország történeti kronológiája, IV. kötet: 1944— 1970, Bp. Akadémiai K. 1982. 1081. p. 65