Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - HÍREK - Dóka Klára: Iskola–egyház–művelődés: iskolatörténeti források az egyházi levéltárakban / 96–98. o.

Iskola—egyliáz—művelődés Iskolatörténeti források az egyházi levéltárakban Az ŰMKL Módszertani Osztály kétévenként szervez továbbképzést az egyházi levéltárosok számára. E hagyományosnak tekinthető találkozóra 1989. november 23—24-én, tudományos tanácskozás formájában került sor, a fenti témakörben. Az iskolák történetének 'kutatása az egymást váltó generációk miatt örökzöld téma, és napjainkban, amikor az oktatás átszervezése politikai jelentőségű, még a korábbinál is nagyobb súlyt kapott. A módszertani osztály emiatt az iskolai iratok elemzését már évekkel ezelőtt felvette az OTKA által támogatott irattani kutatásai közé, és a munka eredménye is volt e tanácskozás. A kétnapos programot három elméleti főreferátum fogta össze, melyek kronológiai felépítésben adtak áttekintést a hazai iskolaügy fejlődéséről a 17. századtól kezdve egészen az államosításig. A kapcsolódó korreferátumokban — zömmel az érintett levéltárosok — az egyházi levéltárakban őrzött fontosabb iskolatörténeti fondókat ismertették. Vass István megbízott főigazgató rövid bevezetője után az első előadást Benda Kálmán, a Ráday-gyűjtemény igazgatója tartotta ,,A 17—18. századi iskolatörténet helye a kultúrtörténetben, kutatási szempontok" címumel. Bevezetőben összehasonlította a Rákóczi-korabeli, a világ dolgaihoz nem értő köznemességet a 19. század elején élő utódokkal, akik már művelt, az ország sorsát irányító rétegként jelentek meg. Megállapította, hogy a 18. században történt az oktatásban a nagy előrelépés, mely az újabb és újabb nemzedékek tudását a kornak megfelelő színvonalra emelte. A hagyományos társadalmakban a nevelés fő színtere a család volt, majd a reformáció után szervezték meg folyamatosan a falusi iskolákat. Az itt tanultakat azonban az életben kevéssé hasznosították, hiszen az iskolát végzett parasztok jó része később nem tudott már írni sem. Benda Kálmán szerint a kutatás egyik fő szempontja a tananyag vizsgálata lehetne, melynek korszerűsége a 19. század elejére már kétségtelenül Európa bármely országával összehasonlítható volt. Érdemes volna megvizsgálni az iskola és élet kapcsolatát, a nemesi és paraszti iskolázás különbségeit, az állami felügyelet megjelenését és megerősödését a 18. század közepétől az 1820-as évekig. Az előadáshoz két korreferátum kapcsolódott. Az elsőben Varga Lajos (Váci Püspöki Levéltár) a katolikus oktatás — püspöki levéltáraikban őrzött — forrásait mutatta be a 18. századból és a 19. század első feléből. E gyűjtemények vonatkozó fondjai tartalmazzák a iskoláknak kiadott egyházi és világi rendelkezéseket (kancellária, helytartótanács, püspökök, zsinat határozatait), és általában külön egységet képeznek az iskolákkal kapcsolatos levelezések is acta scholastica címen. A második korreferátumban Hörcsik Richárd a református kollégiumok .96