Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - MÉRLEG - Kruzslicz István: Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. Közlemények. Gyula, 1989. / 87–90. o.

A névanyag statisztikai feldolgozása önmagában is nagy munka, a feldolgozás eredménye azonban egyértelműen bizonyítja, hogy megéri a fáradságot. A románok és németek betelepülése a török kiűzése után megváltoztatta Gyula etnikai viszonyait, változott a lakosság foglalkozási összetétele, felekezeti hovatartozása. A gyulai keresztnévadás szakrális gyökereiről szólva kiemelik a ferencesek hatását, a szentek kultuszának változásait. A beköltöző jövevények tradicionális szakrális kultúrát hoztak magukkal. A barokk katolikus restauráció pedig újra életre keltette a nemzeti szentek tiszteletét. Elemzik a szentek neveinek a névadásokban megmutatkozó hatását. Befolyásolta a névadást az uralkodócsalád dinasztikus névadása, sőt a Harruckern család névadási szokásainak hatása is kimutatható. A Mária-tisztelet mellett Szent Anna, az áldott állapotban lévő nők patrónája szintén nagy népszerűségnek örvendett. A XVIII. században a női nevek között az Erzsébet, Katalin, Anna és Mária a leggyakoribb. A férfinevek között a János keresztnév vezet, ami kapcsolatba hozható Kapisztrán János és János evangélista tiszteletével éppúgy, mint Nepomüki Szent János kultuszával. A tanulmányt 18 táblázat egészíti ki, amelyek a névgyakorisági sorrendet foglalják össze többféle szempont szerint. A kötetet Cs. Szabó István tanulmánya zárja, amely a mai Békés megyében található református templomok középkori és XVIII. századi előzményeiről szól. Főként írott emlékek alapján Biharugra, Doboz, Füzesgyarmat, Geszt, Gyoma, Körösladány, Körösnagyharsány, Mezőberény, Mezőgyán, Vésztő és Zsadány templomaira vonatkozóan tárt fel újabb adatokat. Mint kifejti, Békés megyében az utóbbi időben megindult templomhelyfeltárási munka hozzájárult az elpusztult falvak helyének meghatározásához. Hasznos lett volna itt, ha csak felsorolásszerűen is, bemutatni ezeket az eredményeket, vagy legalább azon helységek neveit ismertetni, ahol sikerült középkori templom vagy település nyomait a régészeknek megtalálni; ez a felsorolás teljesebbé tette volna a képet. A jól szerkesztett kötet illusztrációi, térképei sajnos igen rossz minőségűek. Sokat javítana a következő köteteken, ha azokat is — miként most a borítót — nyomdai úton lehetne előállíttatni. Kruzslicz István 90