Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - MÉRLEG - Kruzslicz István: Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. Közlemények. Gyula, 1989. / 87–90. o.

zösségelkről ad összefoglalást: a csabai, szarvasi, kisberényi, orosházi, komlósi és mokrai gyülekezetek életéről ír. Elek László, aki a Békés megyei irodalomtörténeti kutatások kiemelkedő képviselője, korábban megjelent önálló művelődéstörténeti kötetei után, tanulmányában az 1735. évi békésszentandrási Péró-felkelés irodalmi emlékeit elemzi. A Rákóczi-szabadságharc kései hullámveréseként számon tartott felkelés lírai termését az irodalomtörténet és történettudomány a kuruc költészethez kapcsolja. A szerző nyomon követi, hogy a versek, tudósítások, drámatöredékek miként örökítették meg az eseményeket, hogyan értékelik azokat. Markovicz verse és Tessedik leírása nem tört pálcát a szentandrásiak felett, Markovicz az igazi okokat feszegette a felkelés motívumai között. Ugyanakkor a szerző bemutatja az elítélő hangnemben 'megnyilatkozó Mednyánszky Antal által írt latin verset is. A történeti hűség ellen a legsúlyosabb vétséget a nagy mesemondó, Jókai követte el, aki 1891-ben a szörnyű vérengzéssel elfojtott népi ellenállásról háramfelvonásos bohózatot írt. Az aradi hős nők című darab elferdítette Vértesiek igazságot követelő harcát. Elek László felkutatva az eddig ismert, Péró-lázadással foglalkozó korabeli irodalmat, elemezve igazságmagjukat, feltárja a félreértéseket és tudatos félremagyarázásokat, melyek meghamisították a tényeket és a felkelés valóságos indítóokait. D. Leiszt Emma Békés megyei háziadó összeírások 1144—2758 c. tanulmánya bevezetőjében a XVIII. századi megye földrajzi, természeti viszonyait, adottságait elemzi, beszél a török uralmat felváltó második honfoglalásról, a migrációról, a betelepítésekről. Szó esik a gyulai, a szentandrási és a ikétegyházi uradalmak szerveződéséről, gazdálkodásáról. A leíró rész után a táblázatos öszszefoglalók a megyei háziadó összeírások helységenkénti eredeti és továbbszámított adatait tartalmazzák. Öt fő részre osztva, 38 táblázatban szerepelnek az adózó népesség, az állatállomány, a növénytermesztés, az ipar és a kereskedelem, valamint a községi haszonvételek számszerű adatai. Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái c. tanulmány alapjául szolgáló emlékirat eredetije megsemmisült. A gróf Károlyi család levéltárnoka, Éble Gábor 1895-ben a Károlyiakat érintő részéket lemásolta az eredeti kéziratból. E másolat ismertetése Draskovich József tanulmányának tárgya. A mű helytörténeti jelentősége mellett művelődéstörténeti értékeket hordoz, kor- és erkölcsrajz is egyben. Draskovich József nem egyszerű tartalmi isimertetést ad, hanem az olvasó számára érdekfeszítő módon elemez és értékel. Átélő reprezentáló ja az eredeti mű hangvételének, mondanivalójának. Szinte az olvasó elé varázsolja a főúri mulattató szerzetest, a maga középszerűségével, ugyanakkor rendkívüli találékonyságával és elevenségével. Az emlékirat alapján sokoldalú képet fest a korszak jellemző figuráiról, személyiségeiről, érzékeltetve a kor levegőjét. A mindennapi élet apró-cseprő eseményei, az ünnepek, a szórakozások, a mulatságok leírása olvasmányossá teszik a szerző személyével hitelesített történeteket. Harruckern Ferenc báró és Károlyi Ferenc.gróf családjairól a családtörténet mellett kortörténetet ad, bemutatva a főúri világ mindennapjait, a jobbágyokhoz fűződő viszonyt, a nép szokásait. Magáról Gyula városáról és környékéről, a hozzá kapcsolódó vidékről is képet kapunk. Cseh Edit A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra című munkája betűhív forrásközlés, mely rendkívül sok információt tartalmaz. Három uradalom, a gyulai, a Ikétegyházi és a szentandrási húsz helységének az urbárium bevezetését megelőző felmérés kilenc kérdőpontjára adott válaszait adja közre. Leírja az iratok létrejöttének körülményeit, a szerződéses jobbágyi álla88