Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

ciához, elsősorban a kor diplomáciájában szokásos formulákat használta. (Mindkét oklevélben rengeteg a hasonló, vagy megegyező szövegrész.) A franciákéban legalább egy helyen megemlítik, hogyha a francia király „mittet copias armatorum in Turcas", a lengyel és a magyar király „pollicentur aprire viam et transitum patefacere." 56 Alexander Fest: Anglo—Hungárián contacts in the Middle Ages. Studies in English Philology 2 (1937) 56—9. Brown 826. sz. 1502. VII. 20. Kropf: i. m. 705. 57 A. A. 132. sz. 1502. XI. 19. Buda. Ulászló oklevele Sándor lengyel királyhoz. 58 Uo. 59 Uo. A francia szövetség szövegében a rövidebb változat van. Talán abból tanulva javasolják a kiegészítést. (Katona 249.) 60 Uo. Ennél a pontnál Ulászló oklevelében csak tartalmilag, és nem szó szerint utal a kifogásolt szövegrészre. VII. Henrik oklevelében 20 nap szerepel, míg Ulászló egy hónapról beszél, mint olyan terminus, ami alatt a lázadókat ki kell adni a másik félnek. (Lásd erre 53-as jegyzetet.) A varsói Régi Iratok Főlevéltárában levő szövegek filmjét Horváth Emőke (Magyar Országos Levéltár) és Tóth Péter (BAZ Megyei Levéltár) önzetlen segítsége által szereztem be. Fáradozásukért ezúton mondanék köszönetet. Papée kiadása mintaszerű, Ulászló kancelláriájában hibáztak. (Libri legitionum. Tomus I. 92 r—v., 93 r—v.) 61 Wenzel Gusztáv: Marino Sanuto világkrónikájának Magyar—Országot illető tudósításai. II. Magyar Történelmi Tár 24 (1877) 143. 1506-os évből. Kropf: i. m. 693. Richárd „Rosa Bianca" volt. 62 Lásd erre az 57-es jegyzetet. 63 VII. Henrik 1502. V. 30-án Richmondból kelt oklevelében ligára szólítja fel Sándort is. A lengyel uralkodóhoz is Geoffrey Blythe-ot küldi. (A. A. 76. sz. 1052. V. 30. Richmond.) 64 Sanuto IV. 1052. XII. 8. Velence bejegyzés alatt. 517—8. „Véne l'orator di Engaltera, stato in Hongria e ritorná, qual alias fo honorato da questa Signoria . .. Usó alcune parole piano di l'amor é tra il suo re e questa Signoria; e versa vice il usó boné parole." 65 Sanuto IV. 1502. XI. 20. Buda bejegyzés alatt. 415. „Item li oratori di Baviera e Brandiburg sono partiti, e cussi partira li oratori franzesi, et englesi..." A yorki dékán lépése nem azt jelentette, hogy az angol diplomácia háttérbe vonult volna Európában. 1503 januárjában már Németországban tárgyalnak Thomaso Brando és Thomaso Vest angol követek. (Sanuto IV. 682—3.) 66 A. A. 151. sz. 1503 (február közepe) Vilna. 67 Uo. 68 A. A. 152. sz. 1503 (február második fele) Krakkó. 69 A. A. 154. sz. 1503 (március közepe) Vilna. 70 A lengyel—angol szövetségtervezetről igen röviden, pontjait nem elemezve írt Renaud Przezdziecki: Diplomatie et protocole a la cour de Pologne. II. Paris, 1937. 358—9. Ujabban: História Dyplomacji Polskiej I. Polowa X w. — 1572. Szerk.: Marian Biskup. Warszawa, 1980. 559. Sándor lengyel monográfusa, Fryderyk Papée sem foglalkozik a ligával. (Fryderyk Papée: Aleksander Jagiellonczyk. Krakow, 1949.) A korabeli lengyel külpolitikára: Marian Biskup: Die polonische Diplomatie in der zweiten Hálfte des 15. und in den Anfángen des 16. Jahrhunderts. Jahrbücher für Geschichte Osteuropas. 26 (1978) 161—78. 71 A. A. 154. sz. 1503 (március közepe) Vilna. 72 Uo. 73 Székely György: A németalföldi és angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII— XVII. századi Közép-Európában. Századok 102 (1988) 27—31. 74 Jan M. Malecki: La röle de Cracovie dans l'économie polonaise aux XVIe/XVIIe et XVIIIe siécles. Acta Poloniae Historica 21 (1970) 110. U. ő.: Studia Nad Rynkiem Regionalnym Krakowa w XVI. wieku. Warszawa. 1963. 245—6. (Francia résumé) 75 A. A. 154. sz. 1503 (március közepe) Vilna. 76 Marian Biskup: Polen an der Ostsee im 16. Jahrhundert. ZeitschriEt für Historische Forschung 5 (1978) 293., 296—7. 77 A. A. 154. sz. 1503 (március közepe) Vilna. 78 Kari Kunze: Hanseakten aus England. 1275 bis 1412. Halle, 1891. 79 Philippe Dollinger; La Hanse (Xlle—XVIIe siécles). Aubier, 1964. 239—40., 376—31. 80 Götz Freiherrn von Pölnitz: Fugger und Hanse. Tübingen, 1953. 10. 81 A. A. 154. sz. 1503 (március közepe) Vilna. 82 Uo. 60