Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

3. A tárgyalások 1501. szeptember 16-án Ulászló Tolnán ratifikálta a francia—magyar szövetség szövegét.

:iíi A magyar küldöttség tagjai valószínűleg szeptember 19-e után hagyták el az országot, október végén már Velencében, december 5-én pedig Orléansban találjuk őket.

:;7 A csatornán való átkelés ötlete nem a hosszú várakozás terméke volt.'

58 Már Magyarországon eldöntötték, hiszen Velencében tervükről beszámoltak a Signoriánák. 1502. február 23-án a Titkos Tanács Francesco Capello január 25—27-i leveleit értékelte, amiket ő Angliából küldött. Instrukciójukban felhívják a követ figyelmét, hogy mire levelük Capeilóhoz érne, a magyar küldöttek már valószínűleg megérkeztek Angliába. Utasítják továbbá, hogy mindenképpen támogassa őket a kért segély ügyében. Arra is figyelmeztesse Henriket, hogy Velence évi 100 ezer forintot ad a magyar királynak a török ellen, és hogy Ulászlót segíteni felettébb előnyös lenne, mert pozíciója miatt félnek tőle a törökök.

39 A Köztársaság tehát jól isimerte Magyarország terveit Anglia irányában, sőt mindent megtett, hogy VII. Henrik pozitívan reagáljon a magyar kérésre. Minden bizonnyal Velence tanácsára próbálkoztak a már egyszer felvett kapcsolat felélesztésére, hiszen Velencének létkérdéssé vált az európai hatalmak támogatásának megszerzése. Éppen ezért Anglia esetében is több oldalról próbálta biztosítani onagát. A legoptimálisabb természetesen az lett volna számára, ha VII. Henrik közvetlenül részt vett volna a török elleni hadműveletekben. Ennek elérésére a Köztársaság rögtön mozgósította szövetségeseit, a pápai és a francia diplomáciát, de saját követei sem maradtak tétlenek/

10 Római orátoruktól értesülnek, hogy az angol király ismeri a keresztény expedíció ügyét. Javasolják neki: továbbra is tárgyaljon az angol követtel, hogy az figyelmeztesse urát a hadjárat jelentőségére. Ezen az 1501. augusztus 30-i ülésen határozza el a Titkos Tanács azt is, hogy ebben az ügyben követeket fog Angliába küldeni/'

1 E határozat értelmében indult tehát útra Franciaországba és Angliába Domenico Trevisan, Girolamo Donato és Francesco Capello/'

2 1501. november 4-én a budai követekkel már azt közli Velence: azon fáradozik, hogy Angliát megnyerje a szent célnak.

43 A tanács határozata alapján Capello különleges feladatokat kap. Mint a köztársaság követe utazzék a szigetországba, és Velence nevében kérje VII. Henriket: csatlakozzék egy nagyszabású hadjárathoz, ami 1502 tavaszára lenne tervezve. Azzal is megbízzák, hogyha lehetséges, XII. Lajos tudtával, egy francia követ is menjen vele, és együtt ecseteljék a török veszélyt/

1

'

1 Capello 1502. újév napján már Angliában van. Tárgyalásaival kezdetben elégedetlen a Signoria, mert több tekintetben túllépte a neki adott felhatalmazást. Feladatául azt tűzik ki, hogy sürgesse VII. Henriknél a pápának ígért pénzsegélyt, mert így a szentatya fegyveres erőt tudna küldeni a kereszténység védelmére/'

5 A Köztársaság politikusai arra az eshetőségre is gondoltak, ha Anglia közvetlenül nem támogatná őket, miként lehetne közvetett segítségüket elnyerni. Erre a célra Magyarország igen alkalmas volt, hiszen az országnak adott támogatás egyben Velence védelmét is növelte. Ezért utasították Capellót, hogy mindenben támogassa a magyar követeket/'

0 Ulászló képviselői, Bácskai Miklós és Telegdy István, 1502. március végén — április elején érkeztek meg Angliába/

7 VII. Henrik, feltehetően Capellótól értesült, hogy magyar küldöttség van útban hozzá, és segélyt akarnák kérni tőle a török ellen. Első reakciója elutasító volt. Levelet írt a küldötteknek: ne jöjje52