Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - E. Kovács Péter: Egy törökellenes szövetség tervezete 1502-ből / 49–61. o.

nek, mert aki nem képes háborúzni a török ellen, kössön vele békét, tehát nem várható segítség/'

8 VII. Henrik végül is fogadta a magyar követéket. Leveléből megismerjük Ulászló kérését: számít az ígért pénzre. Az angol király azonban ezt csak akkor küldené el, ha a szerződés pontjait elfogadták, (május végén foglalták írásba, de még nem jutott el Magyarországra), és a pápától egy bizonyos bréve megérkezik. Amint a fenti feltételek teljesülnek, Henrik beváltja ígéretét.

49 A magyar követek üres kézzel hagyták el az angol udvart. VII. Henrik szövetségtervezetét bizonyára ismerték, de nem ők hozták Magyarországra, hanem az angol király embere Geoffrey Blythe. Május 24-én már biztosan Franciaországban voltak, mert azon a napon Telegdy István a francia királytól címeradományt kapott.

50 Egyelőre az angliai követség nyertese még nem Magyarország, sem Velence, hanem Zsigmond lengyel herceg, aki a nyitrai püspöktől, annak budai megérkezése (október 3.) után, három angol kutyát kapott ajándékba.

51 4. A szövetség tervezete Geoffrey Blythe yorki dékán, mint VII. Henrik angol király követe, 1502. november elején adhatta át uralkodója oklevelét.

52 VII. Henrik, miután kölcsönös szövetséget 'kötött a császárral, a francia, spanyol, portugál, skót és a dán királyokkal, Ausztria főhercegével, valamint néhány fejedelemmel, most Ulászlót is be akarja a ligába vonni, mivel országa határos a törökkel és örökösen háborút visel velük. Ezért azt javasolja, hogy lépjenek szövetségre egymással a török ellen, valamint más, jelen vagy jövőbeni ellenségeikkel szemben a következő feltételek mellett.

53 1. Azon nyomban tudósítják egymást, ha a másik fél jogsérelmére, kárára bármi is történne. 2. A 'két ország lakói, bármilyen státusúak is legyenek, szabadon utazhatnak, tartózkodhatnak és kereskedhetnek a másik fél részeiben. 3. A két király köteles azokat a lázadókat, árulókat és más menekülőket, akik szerződő társa országából érkeztek, 20 nappal később, minthogy a visszaküldésüket kérő okiratot megkapják, kiadni. 4. A ligába be lehessen venni az angol király szövetségeseit is, névszerint: a császárt és választófejedelmeket, Lajos francia, Ferdinánd spanyol, Jakab skót, Emánuel portugál, János dán királyokat, Ausztria főhercegét, János lüttichi püspököt, Savója, Ferrara, Calabria hercegeit, valamint Velencét, a Hansa városokat és a Német Lovagrendet. 5. Haláluk után örököseik két éven belül erősítsék meg a jelen szerződést.

54 Az angol javaslat még annyi konkrétumot sem tartalmaz Magyarországra nézve, mint a franciákkal megkötött liga.

55 Pénzbeli támogatásról a dékán által átadott oklevél nem beszélt, de ennek nem az az oka, hogy VII. Henrik elutasította volna a segélynyújtás ilyen módját. Egyszerűen csak feltételekhez kötötte: fogadja el Ulászló a szerződést, érkezzék be a pápai bréve, meglesz az ígért pénz. Az angol király akaratát a visszatért magyar követek mellett Geoffrey Blythe is közölhette a magyar uralkodóval. Megbízólevelében, amit 1502. május 27-én Westminsterben állítottak ki, általánosságban utalnak a török ellen adandó pénzsegélyre és annak felhasználási módjára — az abból fizetett katonák az angol király nevében és zászlaja alatt harcoljanak •— de konkrét öszszegről nincs, és VII. Henrik feltételeit ismerve, nem is lehet benne szó.

56 (Az angol követ arra sem kapott felhatalmazást, hogy a szerződéstervezetben a magyar király által kifogásolt pontokat megváltoztathassa.)

57 53