Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára új raktárépülete (VIII. ker. Leonardo da Vinci köz 3.) / 35–48. o.

mellékhelyiségek száma, méretezése megfelelő. A szintenként azonos számú munkaszobák általában két dolgozó elhelyezésére elegendők. Az un. göngyölegtárolók pedig rendezőszobaként is felhasználhatók. Az épület tagolódását és az egyes munkaterületek arányosságát tekintve semmiféle kifogás nem támasztható, sőt kedvezőnek mondható a korszerű levéltárakkal szemben emelt követelményekhez képest. Megfelelően és biztonságosan elválasztott egymástól a kutatói, közönségszolgálati és ügy félforgalmi, valamint a kulturális-közművelődési terület, amely a földszinten van és külön bejáraton, portán keresztül közelíthető meg, illetőleg érhető el. A raktárak és a dolgozói munkaszobák is egymástól elszeparáltak, jól megközelíthetők és öszszeköttetésük is kedvezőnek mondható. Az iratok mozgatása, mint már erről volt szó, ugyancsak elkülönített. Ami az épület befogadóképességét illeti, sajnálatosan hiányzik az elpusztult épületszárny. Itt ui. legalább 6000 ifm befogadóképességű raktárterület kialakítása vált volna lehetővé. A beépített Dexion állványokon jelenleg 14 000 ifm iratanyag elhelyezésére van lehetőség. Nagyjából ennyi a terjedelme az épületbe telepíteni szándékozott feudális és polgári kori iratokat őrző osztály levéltári anyagának. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy az irattermelés az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt — a levéltár nyilvántartása szerint legkevesebb 10 000 ifm átvételre és további megőrzésre méltó anyag halmozódott fel a gyűjtőterületén — s a Bazilikából és a városházi raktárakból oda beszállítandó anyag mennyisége ugyancsák majd 14 000 ifm —, a levéltár férőhelybővülése szempontjából a Leonardo épület számottevő javulást nem biztosít. Tényleg csak 4. ábra. A levéltárépület keresztmetszete. 44