Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - HÍREK - Szekeres József: A Nemzetközi Levéltári Tanács Városi Levéltárak Szekciója amszterdami konferenciájáról, 1990. május 14–18. / 95–97. o.

éppen 'korlátozó-negatív szerepet visznek, mintegy elefántcsonttoronyból nézik, értékelik és kifogásolják a területi levéltári munkát. Angliában például megvonták az önkormányzati levéltáros-továbbképzéshez eddig nyújtott állami támogatást, s általában szűkítik a regionális levéltárak működési feltételeit más országokban is. Természetesen nagyok a különbségek az egyes területi levéltárak között. Többen az állami és területi levéltárosok között kialakult feszültségekről is beszámoltak az előadásokat követő viták során. E gondok mögött az ún. állami szakmai felügyelettel kapcsolatos kifogások húzódnak meg. Több országban és több ízben is előfordultak olyan esetek, hogy a felügyeleti szerv — a felszólalók szerint — megalapozatlan kifogásokat emelt a helyi levéltári munkával kapcsolatban pusztán hierarchikus felsőbbségi pozíciójának kihangsúlyozására, ill. alátámasztására. Több országban ezért is figyelhető meg a levéltáros szakmai egyesületek területén a túlzott mérvű differenciálódás. A „visszacsengő" problémák (panaszok?) felsorolása közepette pozitívumok is előjöttek. Így nagy érdeklődést váltott ki a párizsi városi levéltár igazgatójának bejelentése az új épület elkészültéről. A második napirendi pont — számítógépek a városi levéltárak munkájában — szerteágazó előadásait a résztvevők többsége némi idegenkedéssel hallgatta. A sokféle számítógépes rendszerek s az e területen működő szakcégek „jóbbnál-jobb" módszerei, ajánlatai némileg elkedvetlenítették a hallgatóságot. Általánosságban az a vélemény alakult ki, hogy amíg a számítógépes területen a maihoz hasonló gyors fejlődés megy végbe, addig nincs értelme, hogy a levéltárak egy olyan rendszerre álljanak rá, amely rövid időn belül meghaladottnak tekinthető. E vonatkozásban szintén adódott egy pozitív fejlemény, de nem levéltári területről. A konferencia résztvevői megtekinthették az újonnan felépített Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézetet. Itt egy vadonatúj amerikai számítógép üzemel, amely úgy működik, mint egy mikrofilmfel vevőberendezés, azzal a különbséggel, hogy az iratokat eredeti formájukban és színükben számítógéplemezre rögzíti. A visszakeresésnél elég egy szót vagy számot megadni, s a gép képernyőjén sorra jelennek meg eredeti alakjukban és színükben azok a lemeztárolóba betáplált (felvett) iratok, amelyekben a kért betű- vagy számkép előfordul. A másolatkészítés gombnyomásos úton történik. Azt hiszem, ez a gép a jövő útja, hiszen kiküszöböli a sokféle •— időt igénylő — előzetes munkálatokat, mint kódolási, tematikai cédulázási, betáplálás! teendőket. Az ülésszak alatt megtartott szakosztályi közgyűlésen áttekintették a szekció kétéves tevékenységét. Kiegészítették az 1992-ig terjedő időszakra megválasztott vezetőséget. Ismertették az 1991-ben a holland levéltáros szövetség által Maastriohtban megrendezendő Egyesült Európa levéltáros-tanácskozást. Néhány érdeklődésre számot tartó napirendi pont: polgár és igazgatás, információ és szabadságjogok, levéltár és információ, szákképzés és életpálya, az európai levéltári örökség, az európai és más világrészek levéltárosainak kapcsolatai. A kanadai küldött tájékoztatást adott az 1992-es montreali világkongreszszus előkészületeiről. A konferencia résztvevői az amszterdami levéltáron kívül más holland levéltárakat és kulturális intézményeket tekinthettek meg. Félnapos amszterdami városnézésen s egész napos országjáráson vehettek részt, s így képet nyerhettek e hazánkkal rokonszervező; kicsiny, de igen gazdag nép életéről is. Ez a konferencia is kiváló tanúbizonyságot nyújtott a levéltárosok együttműködésének szükségességéről. A magyar levéltárosok számára létfontosságú lenne, hogy ők is a jelenleginél nagyobb számban bekapcsolódjanak a Nemzetközi Levéltári Tanács és az európai levéltárak által szervezett együttműködési fórumok munkájába. Szekeres József