Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - MÉRLEG - László Géza: Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésének hatvanadik évfordulójára. Nyíregyháza, 1989. / 89–92. o.

A kötet szerkesztője, Cservények László Nyíregyháza fejlődését elemzi az 1753-as telepítéstől 1786-ig, a vásártartási jog megszerzéséig. Az adottságaival és lehetőségeivel mindig körültekintően gazdálkodó város lassú gyarapodása, illetve gazdasági súlyának megyén belüli kiemelkedése tárul elénk a tanulmányban. Takács Péter és Udvari István adalékokkal szolgálnak Bereg vármegye vásárainak és a beregi vásározok XVIII. századi történetéhez. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés során felvett investigatiók, parasztvallomások alapján elemzik a terület vásározási szokásait. Képet kapunk e megye gazdasági életéről, a lakosság nyelvi, etnikai megoszlásáról. A paraszti vallomásokból a legnépszerűbb vásártartó városok élete is kirajzolódik, ahol a „hétköznapi valóság nyüzsgő, áradó, pezsgő tarkasága vonul elénk." Kávássy Sándor, aki a szerkesztésben is közreműködött, tanulmányában a szatmári nemes községek és elöljáróságok életét, működését veszi vizsgálat alá. Feltérképezi a nemesség területi elhelyezkedését, társadalmi rétegződését, az összlakossághoz viszonyított arányát, és a 'Curialista községek számát. Bemutatja a nemesi község szervezetét, a tanácsot, a tisztségviselőket, a hadnagyot, a bírót, a többi elöljáróval együtt. Betekintést nyerünk a nemesség mindennapi életébe. Szakállas Sándor Szabolcs vármegye 1820-as éveiről, a megyei politikai közélet mindennapjairól készített áttekintést. A tanulmány részletezi az 1825— 1827-es országgyűlésen szereplő napirendi pontokkal kapcsolatos megyei követutasításokat és követjelentéseket. Fazekas Rózsa a Szátmár megyei zsidóság világába vezet bennünket az 1848. évi összeírás segítségével. Képet kapunk bevándorlási helyeikről, a migráció irányáról, a népesebb mezővárosi és falusi közösségekről, foglalkozás szerinti megoszlásukról és asszimilációjuk körülményeiről. Mandrik Iván Kárpótalja lakosságának, történelmének megismeréséhez visz közelebb. A szerző az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc eseményeitől kezdve a századfordulóig tárja elérik a különböző parasztmozgalmakat, aratósztrájkokat, a famunkások szervezkedéseit, az aszályos évek nehéz megélhetési viszonyait és a nemzetiségek egymást önzetlenül segítő akcióit. Margócsy József a nyíregyházi örökösföldek kialakulását, illetve funkcióját vizsgálja, különös tekintettel a keleti területekre. A Család utca környéki földöket a múlt század ötvenes éveiben osztották ki a városban portával és házzal rendelkező lakosok között. A felmérést a híres vármegyei földmérő, Sexty András unokája, Sexty József végezte. A tanulmány jelentős része a kiosztás feltételeivel, körülményeivel, e terület kertséggé alakulásával, majd benépesülésével foglalkozik. Kriveczky Béla tanulmányában Kisvárda nyomdaiparával és annak sajtótermékeivel ismerteti meg az olvasót az 1866—1946 közötti időből. A nyomdászat- és sajtótörténet fontos láncszeme egy-egy tájegység művelődéstörténetének. Ennek ellenére megyénkben e terület feldolgozása még nagyon elhanyagolt, pontosan a kis magánnyomdák iratanyagának elpusztulása következtében. Ezért kiemelendő, hogy még élő szemtanúk, nyomdászok és nyomdatulajdonosok visszaemlékezéseiből szerzett adatokkal is kiegészítette a szerző a gyéren fennmaradt forrásokat. A tanulmány rámutat, hogy milyen szoros kölcsönhatásban van a helyi társadalom és gazdaság fejlettségével a nyomdák és sajtótermékek megjelenése és megerősödése. Áttekintést kapunk még a Kisvárdán megjelent periodikákról és azok legfontosabb adatairól. Czövek István tanulmányából Szabolcs megye 1861—1871 közötti politikai 90