Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - MÉRLEG - Varga J. János: [Timár György]: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546–1565. Pécs, 1989. / 83–85. o.

Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai, 1546—1565 (Baranya török kori forrásai I. Szerkesztette: Szita László). Pécs, 1989. 484 pag. Timár György Sziget várának azt a húsz esztendőt átfogó, zömmel gazdasági jellegű iratanyagát közli Baranya megye török kori forrásainak első kötetében, amelyik az erősség Királyi Szigetté, azaz királyi várrá lételétől, gróf Zrínyi Miklós kapitányságának utolsó előtti évéig terjed; a következő esztendő már a vár „török korszak"-ának kezdetét jelentette. Kilenc személy követte egymást ez időben a kapitányi tisztségben: Seghed György, Tahy Ferenc, Dersfy Farkas, Szermegh János és Felpéczi Ferenc (mint királyi biztosok egy időben), Kerecsényi László, Horváth Márk (két ízben), Farkasich Gergely és gróf Zrínyi Miklós. A sors ritka kegyéből a szerző válogathatott a bőséges forrásanyagban. Ez annak köszönhető, hogy Sziget királyi vár lett kevéssel azután, hogy a DélDunántúl fontosabta erősségei: Siklós, Pécs, Pécsvárad, távolabb Esztergom, Tata, Székesfehérvár, sőt a főváros, Buda is török kézre kerültek. Elvesztésük után a bécsi hadvezetés Szigetvárban találta meg a Balatontól délre eső területek védelmének kulcsát. A második szigeti kapitány, Tahy Ferenc idejétől kezdve már pontos kimutatásokat vártak el a várvizsgálatra kirendelt királyi biztosok a vár gazdasági helyzetéről, így külön apparátus alakult ki, amelyik gondosan vezette a számadásokat. S ez az anyag nem pusztult el Szigetvár 1566. évi ostromakor, hanem a Magyar Kamara levéltárába, majd Bécsbe, végül magyarországi közgyűjteményekbe került. A közölt iratok zöme a vár gazdálkodásával kapcsolatos sokrétű forrásanyag: a vár jövedelmeit és kiadásait tartalmazó összeírások, számadások és jegyzékek, kisebb részben a királyi biztosok vizsgálati anyaga és várleltárak. A kötet „Királyi Sziget" című fejezete közli lelőhelyüket (Magyar Országos Levéltár, és Pécsi Káptalani Levéltár), jelzetüket, és azt, hogy a válogatásnál mely anyagok közreadásától tekintett el a sajtó alá rendező. Ezután következnek a latinból magyarra fordított forrásszövegek, az elfogadott közlési normának megfelelően, mai helyesírással. A városgazdálkodással kapcsolatos forrástípus gyakorlati szempontból két csoportra: a jövedelmeket és a kiadásokat számba vevő iratokra különíthető el. A bevételek alapját rögzítő birtok-összeírásokból kiderül, hogy a várhoz Sziget mezővároson kívül mindössze 11 falu és néhány részbirtok, meg malom tartozott 1553-ban. Ezért a Magyar Kamara a megnövekedett igények kielégí83