Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Alföldi Vilma: A levéltár kapcsolata az állami vállalatokkal és gazdasági társaságokkal / 30–34. o.

Az 1988. VI. tv. 11. §-a szerint ugyanis a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. E törvényességi felügyelet keretében „a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnék-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó jogszabályokat, a társasági szerződést és a társaság említett más okirataiban foglaltakat. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye." A cégbírósági törvényességi felügyelet tartalma tehát hasonlónak, vagy még szűkebbnek tűnik, mint a korábban már ismertetett vt-s, illetve köz- és küldöttgyűlés által irányított vállalatok esetében. Ügy látszik tehát, hogy e társaságok és a levéltár kapcsolata ezen esetekben is közvetlenné válik, ami véleményem szerint üdvözölendő — csak mindkét fél részéről nagyobb felelősséget igényel. Feltehetően a nyereségérdekelt, önrendelkező vállalkozásoknak egy sallangmentes, precíz ügyvitel kialakítása is érdeke lesz, s remélhetőleg ugyanaz az érdek irattárának megfelelő karbantartását is motiválja majd, legalábbis az ügyviteli érték fennállásáig. Az ügyviteli érték megszűntét követően azonban nem látom ilyen rózsásnak a helyzetet, különösen aggódom az átalakuló vagy jogutód nélkül megszűnő társaságok már nem ügyviteli értékű, de még nem levéltárérett iratainak sorsáért. Ezen esetekben ugyanis nem alkalmazható a 30/1969. (IX. 2.) Korm. r. 6. §-a, mely szerint jogutód nélküli megszűnés esetén az ágazati miniszter kötelessége az iratokról való gondoskodás. Feltehetően ezt a kötelezettséget a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságok vállalják majd fel. Ezen teendők tisztázása még az illetékesekre vár. Elkerülhetetlenül szükségesnek látszik, feltehetően a cégbíróságok égisze alatt, ún. átmeneti levéltárak létrehozása. Többek véleményével ellentétben én ugyanis a továbbiakban is fontosnak tartom, hogy a jelentősebb gazdálkodó szervek történeti értékű iratai — függetlenül a tulajdon- és irányítási formáik változásától — elérve a levéltárérettséget, levéltári védelem alá kerüljenek. Az elmúlt hónapok folyamán visszakerültek eredeti helyükre, az állami levéltárakba azok az iratok, amelyeket az 50-es években — alapvető szakmai szabályokat megsértve — az állami és önkormányzati szervek anyagából válogattak ki és vittek el a Párttörténeti Intézet Archívumába mint „munkásmozgalmi vonatkozású" iratokat. Mennyiségük meghaladja a 100 folyómétert. Tervezzük, hogy következő számunkban közzétesszük e dokumentumok tájékoztató jegyzékét. 34