Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Alföldi Vilma: A levéltár kapcsolata az állami vállalatokkal és gazdasági társaságokkal / 30–34. o.

kőzik be, főként azt vizsgálja, hogy a vállalat kiadott dokumentumai nem tartalmaznak-e jogszabályba ütközőt, a működés menetének vizsgálatára azonban a törvényességi felügyelet nem terjed ki. Az e formában működő vállalatok önállósága lényegesen nagyobb, mint az államigazgatási vállalatoké. Ezeknél szinte minden lényegi kérdésben a vt, illetve a köz- vagy küldöttgyűlés dönt. Az igazgató hatásköre az iratkezelési szabályzatok, kiadása ás. Az alapító csaik szignalizáció alapján avatkozik be, de akkor sincs joga a gazdálkodás, működés hatékonyságának, célszerűségének vizsgálatára. A vt, illetve a köz- és küldöttgyűlés által irányított vállalatok esetében a levéltár és az ilyen gazdálkodó szervek kapcsolatából — 1984-gyel kezdődően — kiiktatódott az alapító adminisztratív segítsége, mivel a minisztérium ezen vállalati irányítási formánál elveszítette a jogosultságát. Ennek ellenére számottevő romlást nem észleltünk. Mint fentebb már említettem, a cél az, hogy minél több vállalat gazdasági társasággá, vagy társaságokká alakuljon át. Pl. a Videoton 11, a Tatabányai Szénbányák Vállalat 7, formáiban változatos társasággá alakult. Szempontunkból az átalakulás pillanata a kritikus nagy pillanat. Döntő jelentőségűnek tartom a történeti értékű iratok biztonságos fennmaradása szempontjából, hogy történik-e intézkedés a jogelőd szerv irattárának kezeléséről, fenntartásáról. A több társaságra bomló vállalat esetében, így a Videotonnál és a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál is kijelölték ugyan az általános jogutódot, ami jogilag tartalmazza az irattárról való gondoskodás kötelezettségét is, de sajnos a mai iratkezelési kultúránk mellett ez, az illetékesek számára többnyire nem nyilvánvaló. Feltétlenül szükségesnek tartanánk tehát, hogy az ún. átalakulási bizottságok e probléma megoldására is térjenek ki. Mint már említettem, a Videoton pl. jelenleg 11 gazdasági társaságból áll, itt általános jogutódként a korábbi nevet viselő „Videoton Elektrotechnikai Vállalat"-ot (VEV) mint vagyonkezelőt nevezték ki — s mint ilyen, maradt államigazgatási vállalat, egységei viszont a társasági törvény szabályai szerint működnek. Sajnos a VEV esetében sem egyértelmű a jogelőd irattárának kezelési kötelezettsége. Érdekességként bemutatom a VEV társaságait, megtalálható itt a gazdasági társaságok majd minden formája. — V. Ipari Rt. — V. Automatikai Kft. (vegyes tőke) — V. Glória Compaktelemgyártó Kft. (vegyes tőke) — V. Computer számítástechnikai leányvállalat — V. Műszaki és vállalkozási leányvállalat — V. Elektronikai Kft. — V. Software Kft. — V. Alkatrész Rt. (vegyes) — V. Egyesülés (1990. január l-jétől) Láthatjuk tehát, hogy meglehetősen sokszínű a paletta, működnek magyar és vegyes tőkéjű kft-k, rt-k, egyesülések s külön a Ptk alapján az általuk alapított leányvállalatok. Az új szervezetekkel, a gazdasági társaságokkal való viszony kialakítása a közeljövő feladata. Levéltárunk a gazdasági társaságok ügyében jelenleg a tájékozódásnál tart, s úgy gondoljuk, hogy pillanatnyilag a legfontosabb teendőnk az ezen társaságok felett törvényességi felügyeletet gyakorló illetékes cégbíróságokkal felvenni a kapcsolatot. 33