Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - HÍREK - Mervó Zoltánné: Hajdú-Bihari Levéltári Napok '90: 1990. május 8–11. / 101–102. o.

miak voltak. A liberalizmus, mint politikai szellemi áramlat megjelenése a magyar politikai életben nem Kölcsey debreceni diákéveire esik. Kölcsey számára a Kollégiumi Könyvtár anyaga kínált igazi épülést és szellemi gyarapodást. Ezt sajnálta itthagyni Debrecenből való távozásakor s ezt hiányolta leginkább csekei magányában is. Az előadó szerint ,,a város nem adhatott neki sok élményt, a rendiség utolsó fél évszázadában inkább őskonzervatívnak mondható az, mint liberalizmusnak". A következő napon nyitotta meg Orvos Erzsébet levéltáros azt a kiállítást, melyet Hunyadi Mátyás halálának 500. évfordulója tiszteletére rendezett a levéltár. A kiállításnak a Tóth Árpád Gimnázium adott helyet. Korábbi jó kapcsolatok kötik össze a két intézményt. Itt szerveztek először levéltári ismeretekből fakultációs csoportot, de okleveles anyagunkat is hasznosították az olasz versenyre készülő hallgatók. A kiállításhoz csaknem 30 darab oklevél szolgált alapul 1452—1494 közötti időből, melyek a Hunyadi család és Debrecen város kapcsolatát dokumentálják. Az anyaghoz illusztrációt könyvekből, leporellókból a Tóth Árpád Gimnázium állított össze. Az 1944—1948 közötti időszak hely történetírásának kérdéséről folytatott kerekasztal-beszélgetést Bársony István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa és Gazdag István levéltár-igazgató vezette. Bársony István hangsúlyozta, hogy a korszak helytörténeti irodalmát vizsgálva egyoldalúság állapítható meg. A feltárások, feldolgozások az MKP vezető szerepét domborítják ki. Más pártok tevékenysége elsikkad, csupán a Nemzeti Parasztpárt története jelent meg. Ez mondható el a kiadott eseménynaptárakról is, melyek —• összehasonlítva a Sőregi János által a Debreceni Képes Kalendárium hasábjain közzétett kronológiával — merőben más eseményeket tartottak fontosnak kiemelni. Gazdag István megállapította, hogy az 1944 után működött pártok anyaga mind ez ideig nem került közgyűjtemények tulajdonába. Ezek vagy elpusztultak, vagy magánosok kezében vannak s felszínre kerülésük ezután várható. A lappangó iratok felkutatása és feltárása után lehetne 1944—1948 eseményeit új megvilágításban az olvasók elé tárni. Egyelőre csak kritikusai vannak a korábbi helytörténetírásnak, új szempontú feldolgozásra még nem vállalkoznak a helytörténeti kutatók, sőt azok a személyek is távol maradtak e kerekasztal-beszélgetésről, akik korábban a korszak helytörténetírásával foglalkoztak. A Levéltári Napok rendezvénye keretében folytattuk az 1989-ben megkezdett „Bemutatjuk" című sorozatunkat. Ezúttal — az önkormányzatok újjászervezésével összefüggésben — két jeles tanfelügyelő Kiss József (1829—1891) és Ormós Lajos (1883—1975) szakmai pályafutását kísérte figyelemmel Mervó Zoltánná főlevéltáros és Háló Magdolna, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet pedagógus munkatársa. A rendezvénynek bensőséges hangulatot adott az a körülmény, hogy azon részt vettek Ormós Lajos gyermekei, — akik maguk is pedagógiai pályán működtek —, valamint unokája és dédunokája. Hajdúböszörményben a fióklevéltár épületében iratbemutatóval egybekötött két előadás hangzott el. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója az 1790—91-es országgyűlési követválasztás eseményeiről beszélt, de szót ejtett magáról az országgyűlésről is, mely helyi vonatkozásban azért is jelentős, mert a hajdúvárosok ekkor küldhettek először követeket Jablonczay Petes János főkapitány és Nánassi Oláh Mihály kerületi nótárius személyében. Radics Kálmán fióklevéltár-igazgató az önkormányzatok levéltári forrásairól tartott előadást, különös tekintettel a vármegyei és községi önkormányzatokra. A forrásokat a kormányzattörténet, hatáskör alapján és az iratok tartalma szerint vizsgálta az előadó. Mervó Zoltánná 102