Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - HÍREK - Mervó Zoltánné: Hajdú-Bihari Levéltári Napok '90: 1990. május 8–11. / 101–102. o.

mutatandó — Feiszt Györgynek jutott. Előadását nem kis várakozás előzte meg, hiszen a Szombathelyi Képtár körüli visszásságok nem maradtak meg a megye határain belül. A „Szombathelyi Képtárépítő Egyesület" ürügyén folytatott oknyomozás, sajtótörténeti elemzés formájában öltött testet. A sajátos montázstechnikával ötvözött dokumentarista megközelítés a középkori „Évkönyvek" hitelességével tárta a hallgatóság elé a közelmúlt sajtómanipuláció,s példatárán keresztül Vas megye országos jelentőségű képtárának első évtizedét, bepillantást engedve a politikai érdekviszonyokba és a döntésmegvalósítás ellentmondásosan szövevényes szocialista mechanizmusába. Odor Imre Hajdú-Bihari Levéltári Napok '90 1990. május 8—11. Május második hetében a korábbi 13 év gyakorlatához igazodóan immár tizennegyedik alkalommal került sor a Hajdú-Bihari Levéltári Napok rendezvénysorozatára a Pedagógus Művelődési Otthon, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium és a TIT Hajdú-Bihar Megyei Szervezete történelmi szakosztályának közreműködésével 1990. május 8—11. között. Május 8-án a Debreceni Rádió tájékoztatta a hallgatókat a rendezvénysorozatról és beszélgetés hangzott el a levéltár igazgatójával az „El nem égetett dokumentumok" című könyv megjelenése kapcsán a történeti anyagok védelmének biztosításáról, a nem irattári eredetű, személyi tulajdonban lévő iratok bejelentési kötelezettségéről, védetté nyilvánításáról, a levéltári anyag kutathatóságának kérdéseiről. A Hajdú-Bihari Napló — a korábbiaktól eltérően — most két napon át biztosított lehetőséget a Levéltári Napok programjának s a levéltár munkájához, anyagához kapcsolódó cikkek ismertetésére. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége debreceni székházában tartott nyitó előadáson az érdeklődőket Gazdag István levéltár-igazgató köszöntötte. Utalt a Minisztertanács 1989. évi rendeletére, mely a közgyűjteményekben folytatható kutatások kérdését szabályozta, egyben bejelentette, hogy hosszas vita után eldőlt a pártarchívumi anyag sorsa s az iratok — mint a helytörténetírás okmányai — Debrecenben maradnak. Az Archívum anyagának kezelését a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár kapta meg s május 15-től ismét lehetőség nyílik a kutatásra. A Levéltári Napok első előadását Balogh István ny. levéltár-igazgató tartotta „Kölcsey Debrecené" címen. Az előadó utalt arra, hogy a liberalizmus tartalmáról szervezett műhelyvitában elhangzott az az állítás, miszerint Debrecen nemcsak „a szabadság őrvárosa" volt, hanem a liberalizmus bölcsője és Kölcsey Ferenc kollégiumi diák korában itt szívta magába annak elemelt. Balogh István Kölcseyre vonatkozóan cáfolta ezt a megállapítást. Szerinte Kölcseyre a klaszszikus történetírók, főleg Plutarchos olvasása nyomán a görög szépségeszmény és a római hősi életforma volt hatással, Voltaire nyomán kritikai gondolkodása erősödött, a német klasszicizmus úttörői Goethe szépségeszményéhez vezették el, tehát kollégiumi éveinek (1796—1809) maradandó élményei inkább irodal101