Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Alföldi Vilma: A levéltár kapcsolata az állami vállalatokkal és gazdasági társaságokkal / 30–34. o.

Vállalatirányítás szempontjából jelenleg 3 típusú állami vállalat működik. 1. Igazgató által irányított — ide értve a trösztöt is — ún. államigazgatási vállalat. 2. Vállalati tanács (vt) által irányított vállalat. 3. A vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése által irányított vállalat. A leányvállalat egyik irányítási formába sem sorolható be, megítélése főként a létesítőtől függ, ami lehet — állami vállalat, ide értve a trösztöt is, — szövetkezet — a lakásszövetkezet és kisszövetkezet kivételével, — egyes jogi személyek vállalata, — állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek önálló költségvetési szerve, — jogi személyiséggel rendelkező gt. (L. a 65/1984. [XII. 24.] MT sz. r.) Az állami vállalatok vonatkozásában az ipari tárca területén végeztem felmérést. A gazdasági társaságoknál a naponta változó kialakulatlan helyzet miatt erre nem vállalkozhattam. Az ipari tárca vállalatai 1989 szeptemberében az irányítási formát illetően az alábbiak szerint oszlottak meg: 70 államigazgatási vállalat, 270 vállalati tanács (vt) által, 50 közgyűlés vagy küldöttgyűlés által (irányított vállalat. A fenti számok hosszabb távon nem tekinthetők irányadónak, tekintve, hogy a kitűzött cél, az, hogy rövid időn belül minél több vállalat alakuljon át gazdasági társasággá. Az államigazgatási vállalatok körébe tartoznak a közüzemi vállalatok, valamint az MT által kijelölt vállalatok. Az ipari tárcánál ebbe a 'kategóriába sorolandók pl. többek között: — Magyar Villaímosművek Tröszt és vállalatai, — Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt és vállalatai (OKGT), Magyar Alumínium Tröszt és vállalatai (MAT) — Hungarohemp Rt. és vállalatai, — Forcon Rt. és vállalatai, — Videoton Vagyonkezelő V. stb. Az államigazgatási vállalat részben közüzemi jellege miatt,. részben mivel népgazdasági vagy hadászati .szempontból kiemelten fontosnak minősített, gyakorlatilag a korábban megszokott központi irányításos, ellenőrzéses rendszerbben működik. Ezen esetekben az alapító — itt az ágazati minisztérium — felügyeleti joga a gazdálkodás egészére kiterjed, azaz nemcsak a gazdálkodás jogszerűségét, hanem annak célszerűségét, hatékonyságát is vizsgálhatja és befolyásolhatja. Ezen vállalatok esetében a minisztérium jogköre arra is kiterjed, hogy a működés menetébe beavatkozzon, hogy azok belső szabályzatait jóváhagyja, illetve azok gyakorlati alkalmazását ellenőrizze. Tehát a vállalat—minisztérium—levéltár kapcsolat ez esetben hagyományosnak tekinthető, más kérdés, hogy a minisztériumoknak ellenőrzési osztályai egyre kevésbé kívánnak e jogaikkal élni. A vállalati tanács és a közgyűlés, vagy küldöttgyűlés által irányított vállalatok esetében az alapító, esetünkben az ágazati minisztérium csak ún. törvényességi felügyeletet gyakorol. Ez a felügyelet csak törvénysértés esetén avat32