Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - DOKUMENTUM - Szaszkó István: A budapesti angol követ titkos jelentése az 1956. évi magyar forradalom okairól és következményeiről / 66–72. o.

tották volna, s ha a nemzeti kommunistákat az október 30—31-i szabadságvágy-aradat el nem söpri, kétségkívül — akárcsak Gomulka — most is hatalmon lennének. De mivel a helyzet így áll, most csak azon megjegyzéssel vigasztalhatják magukat, hogyha ők most száműzetésben és kegyvesztettségben vannak is, ugyanilyen a helyzetük ellenségeiknek: Gerőnek és legtöbb sztálinista társának is; s azzal, hogy időközben Kádár rákényszerült gazdaságpolitikájuk néhány elemének átvételére is. 12. De ha egyik oldalon a Nagy Imre-féle gondolat pyrrhoszi győzelmet ért is el. a másik oldaLt illetően meg kell állapítani, hogy a nép felkelése súlyos vereséget szenvedett. Igaz ugyan, hogy a munkásoknak az üzemi munkásbizottságokra vonatkozó követelése kielégítést nyert, s sztrájkjogukat is érvényesíteni tudták; hogy a parasztok felszabadították magukat a terménybeszolgáltatási kötelezettség s bizonyos fokig a szövetkezeti rendszer alól is; hogy a „szocialista törvényességtől'' eztán inkább elvárható, hogy szorosabb ellenőrzést gyakorol a politikai rendőrség felett; hogy az elnyomás szimbólumát, a Sztálin-szobrot ledöntötték, s hogy a szabadság jelvényeit-kellékeit (a nemzeti címert, nemzeti ünnepet, nemzeti egyenruhát) visszavették ugyan a kommunisták kezéből: mindennek ára azonban egy tönkretett gazdaság, a népesség 2%-ának (gyilkosság, megkínzás, deportálás és menekülés miatti) elvesztése volt, s e népességvesztés a 15—30 éves korosztály minden tizedik fiatal férfi- és nőtagját érintette. S Magyarország látszólag ma semmivel nem áll közelebb a szabad választásokhoz és — mindenekelőtt — a megszálló szovjet csapatok kivonásához, mint a múlt októberben. Valóban, lehet úgy is érvelni, hogy — megmutatkozván a szovjet vezetők előtt a „liberalizálás" teljes veszélyessége — a forradalom maga foszlatta szerte azt a reményt, hogy az iga valaha is könnyebbedni fog. 13. Én azonban nem fogadom el ezt az érvelést. Magyarország hatalmas áldozata, önfeláldozása bevallottan jóval kevesebb közvetlen 'eredménnyel járt, mint amiket Lengyelország ért el viszonylag alacsony áldozatok árán. A történelem óráját valóban visszaigazították. De Magyarország most újra felfedezte magyar lelkét, s azok a remények, hogy a kommunizmus valaha is megszerezze magának ezen országot, elenyésztek, mivel népei soha nem fognak sem megbocsátani, sem felejteni. Ezentúl sokkal nehezebb lesz a szovjet vezetők számára Magyarországot egy akárha orosz szuronyok által is támogatott maroknyi vezető csoport révén leigázni és kizsákmányolni. A Kreml jelenlegi lehetőségének, vagyis e politikájának meddősége — úgy hiszem — a magyar makacsság miatt fokozatosan egyre nyilvánvalóbbá fog válni. A most kezdődő év akár még nagyobb gazdasági problémákat is hozhat ezen országra, hacsak nem újabb vérontást és pusztítást. Az emberek maguk nem várnak jobb sorsot, s úgy tűnik ennek elviselésére is fel vannak készülve. Szívósságuk, s nyomása azon külső erőknek (amelyeknek felszabadításához bátorságuk oly nagymértékben járult hozzá) a nemzeti kommunisták számára engedményeket kell hozzanak, s e ponttól kezdve ezen ország elindulhat a szabadsághoz vezető úton. 14. Magyarország most újra rátalált saját lelkérp, egyben megerősítette ősi igényét is arra, hogy az európai civilizáció keleti bástyájának mutatkozzék. Szenvedései — ezeken túlmenően — könyvtárnyi szónál beszédesebben tárják fel az igazságot a kommunista despotizmusról. Jóllehet a világ nem foghat fegyvert Magyarország mellett, hogy a kétségbeesett vállalkozása által ütött rést tovább bővítse, elhagyni azonban soha nem fogja. 15. Ezen jelentésem melléklet nélküli másolatát megküldöm őfelsége moszkvai, washingtoni, párizsi, bécsi, bonni, pekingi, belgrádi, varsói, prágai, bukaresti és szófiai képviseletének, az ENSZ-h'ez kiküldött állandó delegációnk vezetőjének, valamint az Egyesült Királyság új-delhi főmegbízottjának. A legnagyobb tisztelettel, alázatos szolgája: L. A. C. Fry Szaszkó István