Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - DOKUMENTUM - Szaszkó István: A budapesti angol követ titkos jelentése az 1956. évi magyar forradalom okairól és következményeiről / 66–72. o.

A budapesti angol követ titkos jelentése az 1956. évi magyar forradalom okairól és következményeiről Ma, amikor utána vagyunk már a szabad választásoknak, s megtörtént a szovjet csapatok kivonásáról szóló egyezmény aláírása is, tehát amikor az 1956. évi forradalom kardinális célkitűzései valósággá váltak, időszerű — egy új forrás közzétételével — felidéznünk azokat a napokat, amikor e követelések megfogalmazódtak. Ismeretes, hogy az állampárt korszakának propagandatörténészete szerint „döntő hatással volt az események előidézésére a nemzetközi imperializmus"'A Igaz a kérdésről külön, reprezentatívnak szánt feldolgozás olvasható,- mégis, részint a korábbi ideológiai meggondolások, részint a hazai és külföldi levéltári források zárolt volta miatt, az „imperialista hatalmak" korabeli véleményének, magatartásának részletes elemzésére máig nem került sor.

3 1988-ban az angol levéltári rendelkezések értelmében, 30 év lejárta után, a Külügyminisztérium (Foreign Office) 1957. december 31-ig terjedő iratanyaga kutathatóvá vált, s így az északi ügyosztály (amelyhez Magyarország is tartozott) 1956—2957. évi dokumentumai is nyilvánosak lettek/

1 Mivel „a követségek .. . élénk figyelemmel kísérték hazánk politikai életének fordulatait, és próbálták befolyásolni is azt",

5 különösen érdekes megismerni a budapesti angol követnek az eseményeket közvetlenül követően készített, ám elemző, értékelő jellegű titkos összefoglalóját.

6 Valószínű, hogy a követ — akinek kiváló íráskészsége s elemző hajlama az iratokban másutt is egyértelműen megmutatkozik —• beszámolójához, illetve az ahhoz csatlakozó alapos, 28 oldalas, 68 tételből álló kronológiájához szükséges adatokat (már csak hivatalból is, s esetleg már akkor egy későbbi, átfogóbb elemzés szándékával) az eseményekkel egy időben elkezdte gyűjteni. A jelentés összeállítását már 1956 decemberében elkezdte, hiszen a memorandum az 1957. január 3-i dátumot viseli. Az angol külügyminisztérium a diplomáciai táviratot igen lassan kapta meg, csupán február 5-én iktatták. Az ügyirat külügyminisztériumi intézése is húzódott, s a köszönő és értékelő válasz így csak március l-jén kelt. A 15 szakaszra tagolt titkos jelentés 2. pontja az események jellegével foglalkozik: szemben a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első, a történteket ellenforradalomnak, a leszámolást népfelszabadító harcnak minősítő,

1 s a pártállami időszak hasonló véleményével? a lezajlottakat nemzeti felkelésnek, forradalomnak ítéli. Abban viszont a követ s a kádári idők propagandistáinak véleménye egyezik, hogy a forradalmi helyzet kialakulásában a nyugati erőknek nem volt kulcsszerepe.'

3 Abban, hogy „ . . . a magyar fölkelés nem elsősorban a gazdasági elégedetlenségben gyökerezik",

10 hanem indítékai politikaiak voltak, az angol követ budapesti amerikai kollégájának korabeli nézetét osztja. Az ese66