Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - DOKUMENTUM - Szaszkó István: A budapesti angol követ titkos jelentése az 1956. évi magyar forradalom okairól és következményeiről / 66–72. o.

menyek genezisét helyesen, ám vázlatosan ismerteti (4. pont), majd a lengyel párhuzamokat elemzi (5. pont). A követ úgy vélte (6. pont), hogy Gerőék belg­rádi látogatása helyzetük szilárdságának jele, s Nagy Imre hívei emiatt kívántak a visszatérő Gerőre október 23-án nyomást gyakorolni. Ezzel szemben ismeretes, hogy Gerőék belgrádi fogadásának, látogatásának előfeltételei voltak (Rajk és társai nyilvános temetése, Nagy Imre rehabilitálása stb.), s bár ezek megtörtén­vén az utazás lehetővé vált, mégis Gerő belgrádi útja nemcsak első politikai si­kere, de október 23-i hazatérte okán már bukása nyitánya is volt. 11 A 7. pont tanúsága szerint a követ nagyban arra építette koncepcióját, hogy a várható tüntetések, s netán a nagyobb rendbontások megelőzésére — az események terve előttük ismert lévén — a szovjet haderők már jó előre készültek, s a tüntetések hírére (sőt már előbb!) a hadoszlopok mozgásba lendültek. Vélekedése szerint (8. pont) Gerőnek mind a történtekről, mind a szovjet haderő ugrásra kész vol­táról előre tudnia kellett, s belgrádi zaklatottságát és október 23-i magabiztos beszédét is ezzel magyarázza. Mindezekkel szemben ismeretes, hogy 1956 őszén a Varsói Szerződés keretében 3 szovjet hadosztály (összesen mintegy 60 000 fő) állomásozott az országban, azon városok térségeiben is, amelyeket a jelentés megjelöl. 1 ' 1 Az október 23-a estéjén, éjjelén meginduló első szovjet intervenciót minden feldolgozás, s a korszak reprezentatív kronológiája is említi,^ arra azon­ban, hogy a segítségkérés, vagy a szovjet menetparancs kiadása október 23-át megelőzően (mint a jelentés írja: október 22-én, vagy napokkal korábban) tör­tént volna, más adatunk nincs. Lomax a szovjet tankoszlopok feltűnését csak október 24. reggelére teszi, 1 ' 1 s az új magyar történeti kronológia is csak októ­ber 24-nel utal erre, 15 Gerő nem pusztán csak — mint a követ felteszi — „hírt kapott arról, hogy a szovjet fegyveres erők már úton vannak őt megvédeni", hanem — Gosztonyi Péter szerint — október 23-án este 10 és 11 óra között több­ször is tárgyalt Moszkvával, i() s a Párizsban kiadott kronológia szerint is Gerő és Andropov már a délután folyamán is tárgyaltak a segítségkérésről. 17 Ugyan­akkor a propagandatörténészet, illetve a magyar kronológiák csak globálisan jelölik meg a kormányt, mint a szovjet csapatok elsőízbeni behívóját. 18 A 9. pontban foglalt vélemény szerint a szovjet csapatok behívásának oka a megfé­lemlítés, az erődemonstráció volt. A követ itt nem tévedett, hiszen ismert, hogy a szovjeteknek ekkor nem volt lőparancsuk, s a magyarországi szovjet erők fő­parancsnoka arra utasított, hogy puszta megjelenésükkel és határozott fellépé­sükkel állítsák helyre a városban a rendet, valahogy úgy, mint tették Berlin­ben 1953-ban. 19 A 12. pontban foglalt nézettel (hogy ti. Magyarország semmivel sem áll közelebb a szabad választásokhoz, illetve a szovjet csapatok kivonásá­hoz, mint októberben) szemben a követ úgy vélte: a magyarok ellenállása s a külső nyomás a nemzeti (Nagy Imre típusú) kommunisták számára engedmé­nyekei kell hogy hozzanak, s ekkor megnyílik majd a szabadsághoz vezető út. A szép, ám naiv vélekedésre a külügyminisztériumban is nyomban felfigyeltek, s megfogalmazták (s utóbb a követnek is megírták) kételyüket: az északi ügy­osztály illetékeseinek véleménye az volt — s az idő sajnos őket igazolta — hogy: „az oroszok eltökéltek és képesek is arra, hogy a csatlósok feletti ellenőrzést fenntartsák, s hogy a csatlósországok szabadságának lehetősége elsődlegesen a Szovjetunión belüli változásoktól függ majd". Nem tudni, derűlátó végkövetkez­tetését a követ mire alapozta, hiszen pl. a statárium még életben volt, várható volt kiterjesztése, s pozitív irányú kibontakozásra nem utalt semmi. Optimizmu­sát csak a remény táplálhatta, hiszen ekkor még az ország előtte állt a politikai pereknek s a tömeges megtorlásoknak. A (ma már tudjuk) tévedésektől sem mentes, s hibás következtetéseket is tartalmazó, hiányos' 2 * 1 jelentést (s a csatolt kronológiát) akkor az angol külügy­ei

Next

/
Thumbnails
Contents