Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - K. Lengyel Zsolt: Magyarságkutatás Münchenben: adatok és gondolatok az Ungarisches Institut München munkájáról / 37–51. o.

szességében

5

' az egyetemi oktatás és kutatás,

53 valamint a kultúrdiplomácia körein kívül állva a harmadik meghonosodott válfaj: a független, de kulturális kormányzatok és egyetemi közegek felé egyaránt nyitott intézetek mintája illik rá.

5C E formai mutató eszmei irányelvet is rejt magában. Hiszen az érintett-semleges szembeállítást áthidalja azáltal, hogy rámutat mesterségességére: sem a nemzeti érdek, sem pedig a politikai konjunktúra nem elsőrangú irányelve. Éppen ezért nem tehet mást az UIM, mint hogy sorait azon a téren rendezze, amelyet a mindenkori nemzeti érdekképviselet és nemzetközi kultúrdiplomácia számára szabadon hagy. Másképp is lehet, de így érdemes egy külhoni magyar intézet tudományos témáival és mindennapi teendőivel osztatlanul azonosulni. JEGYZETEK 1 Az intézet történetéhez és szerkezetéhez az alábbiakban vö.: Ungarisches Institut München. Bericht 1963—1964 (UIMB). München (1964/1964). In: Archiv Ungarisches Institut München (A.UIM); István Jákli: Anfang des Anfangs. Ein persönlicher Bericht über den Weg zur Gründung des Ungarischen Instituts München. Gépirat. In: AUIM; Tdtígkeitsbericht (1966/1967). Deutsche Zusammenfassung. Gépirat. In: AUIM. — A külhoni magyar történetbe beágyazva Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. Bern 1985. 158, 309—311. 2 Tevékenységéről 1. Borbándi 21, 60, 156—157, 312. 3 Thomas von Bogyay: Lechfeld. Ende und Anfang. Geschichtliche Hintergründe, ideeller In-halt und Folgen d'er Ungarnzüge. Ein ungarischer Beitrag zur Tausendjabrfeier des Sieges am Lechfeld. München 1955. 4 Ennek működéséről tájékoztat Borbándi 22—23, 36, 51, 66, 70, 72. 5 Az Amerikai—Magyar Kiadó alapítója „az emigrációs közélet különös és furcsa" jelenségeként az ötvenes években a legtöbb magyar tárgyú könyvet jelentette meg. 1970-ben bekövetkezett halálával vállalata felszámolódott. Borbándi 157, 377. 6 1989-ben: Südosteuropa-Gesellschaft e. V. München, Arbeits- und Förderungsgemeinschaft der Ukrainischen Wissenschaften e. V. in München és Institut für Ostrecht, München. 7 Félrevezető az a kijelentés, amely szerint az intézet ,,a magyar emigráció teljes támogatását élvezi". Zoltán Makra: Sonderbare Erscheinungen. In: Donau-Bote 30 (1986) 3: 1. 8 1989 márciusában címe következőképp változott: BeichstraBe 3, D-8000 München 40, Postfach 440 301, Telefon (089) 34 81 71. A postafiók és 'telefonszám tehát változatban maradt. (Előző cím: ClemensstraOe 2, D-8000 München 40.) 9 Elnökség: Prof. Dr. Adriányi Gábor (Institut für Kirchengeschichte der Universitát Bonn), Dr. Bogyay Tamás (nyugdíjas), Prof. Dr. Edgár Hösch (Institut für Geschichte Osteuropas und Südosteuropas d°,r Universitát München); Igazgatóság: Prof. Dr. Horst Glassl, igazgató (Institut für Geschichte Osteuropas und Südosteuropas der Universitát München), Prof. Dr. Ekkehard Völkl, igazgatóhelyettes (Institut für Geschichte der Universitát Regensburg). 10 A tudományos munkatársak és irodai alkalmazottak névsora 1989 őszén: K. Lengyel Zsolt MA, Márton-Zaparkanszky Emese, Sabine Nunner, Cand. Phil. Harald Roth, Hans-Werner Schuster MA, Solymár Rita, Szász Judit Anna MA, Dr. Tóth Béla. 11 Thomas von Bogyay: Subjektiver Bericht über meinen bisherigen Lebensweg (1979). Gépirat. In: AUIM. 12 L. Tatigkeitsbericht. 13 Hans Sedlmayr egyetemi tanárral az élen; tagjai voltak: Alföldi András, Brandenstein Béla, Deér József, Friedrich Gerke, Manfréd Hellmann, Ivánka Endre, Kerényi Károly, Georg Stadtmüller. Ungarisches Institut München. Bericht 1963— 1964. 4. 14 Vö. Adriányi Gábor: Hozzászólás. In: Nyelvünk és Kultúránk, Az Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Veszprém, 1985. augusztus 5—10. Budapest 1987. 234. — A berlini intézetről Kari Nehring: Hungarológia a Német Szövetségi Köztársaságban. In: Hungarológiai oktatás régen és ma. Szerkesztette M. Róna Judit. Budapest 1983. 87—91. 45