Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - K. Lengyel Zsolt: Magyarságkutatás Münchenben: adatok és gondolatok az Ungarisches Institut München munkájáról / 37–51. o.

bemutatja a nemzetközi kutatóknak.

29 Ezért az alábbi felsorolás pusztán a főbb adatokra szorítkozik. 1. Személyi fondók. Magánadakozók jóvoltából 1989 végén a következő jelentős magyar személyiségek rendezett, de még nem katalogizált hagyatékát őrzi az UIM: — Baranyai-Lőrincz Gusztáv festőművész, szobrász (1886—-1977) kéziratos feljegyzései, naplórészletei, újságkivágatai, számadásai az 1903—1919-es évekből. — Dénes Tibor író (1907—1983) tudományos — részben levéltári — anyaggyűjtése, magyar, francia és német nyelvű kéziratos jegyzetei, gépiratai, fordításai magyar, német és francia nyelvű levelezésének egy része, személyi iratai, az 1930-as évektől megjelent magyar nyelvű tanulmányainak és cikkeinek gyűjteménye. — Hamvas Béla esszéista (1897—1968) „Karnevál", ,,Scientia Sacra" és „Öt géniusz" című műveinek gépirata. — Hennyey Gusztáv ny. vezérezredes és m. kir. külügyminiszter (1888— 1977) magyar és nemzetközi levelezése, kéz- és gépiratai, különnyomatai, sajtókivágatai az 1945 utáni időszakból. — Hevesy Pál ny. meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ (1883— 1988) Bepillantás Európa történetébe. Irta Hevesy Pál, az Osztrák—Magyar Monarchia utolsó diplomatája. Habsburg Ottó előszavával (1978, 1400 oldal) és Utazás a Föld körül 80 év alatt. Egy osztrák—magyar diplomata emlékiratai. Esterházy László herceg előszavával (1978, 422 oldal) című kiadatlan művei, valamint több kisebb terjedelmű, különböző nyelvű gépirata, magyar és nemzetközi levelezése, tudományos anyaggyűjtése és személyi iratai az 197Q-es 1980-as évekből. — Mészáros Lázár honvéd altábornagy, hadügyminiszter (1798—1858) „Történeti töredékek egy ministeriális életből" című emlékirata (autográf, fólió, 17, átlagban 26 lapból álló egybefűzött kötet). — Ölvedi János történész, rádiószerkesztő (1914—1983) tudományos anyaggyűjtése, kéziratos dolgozatai és jegyzetei a szlovákiai magyar kisebbség és a délkelet-európai magyar kisebbségek történetéhez 1945 után, valamint budapesti napilapgyűjteménye az 1919-es évből. 2. Tematikus fondók. Személyi gyűjtésekből eddig a következő két csoport áll össze: — „Transsylvanica". Ez a kö.nyvészetileg részben feldolgozott

30 film- és másolatgyűjtemény az intézetben zajló „Transzilvanizmus a 20. században" keretcímű kutatás forrásalapját képezi. Levéltári anyagokat és sajtókivágatokat tartalmaz, elsősorban a húszas, másodsorban a hetvenes és nyolcvanas évekből. — „1956". Sajtókivágatok rendezett gyűjteménye a forradal om ötvenes és hatvanas évekbeli fogadtatásához az Egyesült Államokban. d) VEGYES ANYAGOK. Ez a fénykép-, dia-, térkép- és klisétárból álló csoport azokat a gyűjtéseket öleli fel, amelyeket az intézet munkatársai a hatvanas évek első felében pénzügyi nehézségek miatt csak ideiglenesen rendeztek és dolgoztak fel.

31 Újrarendezésük hamarosan megk ezclocLiiv. 3. Kontext-München Az UIM ezen alrészlege 1987 eleje óta három IBM szövegszerkesztő géppel, egy Apple Laser-Writer-Plus, valamint egy Mátrix-nyomtatóval felszerelve elsősorban az intézeti kiadványok szövegszerkesztésével foglalkozik.

32 Ezenkívül más kelet-európai irányultságú német és magyar kiadók megbízásából több folyóirat és könyvsorozat sajtó alá rendezésében működik közre.

33 4. Külkapcsolatok Az UIM intézményesített, illetőleg belső munkatársainak tudományos külkapcsolatai négy síkon ragadhatok meg. 41