Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - K. Lengyel Zsolt: Magyarságkutatás Münchenben: adatok és gondolatok az Ungarisches Institut München munkájáról / 37–51. o.

rá, hogy a berlini magyar intézet megszűntével olyan űr keletkezett, amelyet az időrendben első utódlap, a nyelvtudományra szűkített Ural-Altaische Jahrbücher nem tölthet be. Egy újfajta magyarságtudományi orgánumra annál is inkább szükség volna — érvelt Stadtmüller —, mivel a bécsi Gróf Klebelsberg Kunó Intézet, amelynek megbízásából 1931—1937 között hét Jahrbuch des Graf-Klebelsberg-Kuno-Instituts für ungarische Geschichtsforschung kötet hagyta el Miskolczy Gyula főszerkesztő asztalát, szintén felszámolódott, s így a hungarológia, különösképpen annak társadalom- és művelődéstörténeti ága, a német nyelvterületen méltánytalanul háttérbe szorult, a kelet-európai kutatásokat mindinkább meghatározó szlavisztika javára.

23 A két intézeti kiadvány jó két évtizedes múltjával a nyugat-németországi történeti Délkelet-Európa-kutatás f oly óira tjegyzékében

2,1 immár alaptételnek számít. Alább röviden így jellemezhető:

25 a) STUDIA HUNGARICA. 1964 óta kötetlen rendszerességgel megjelenő, zömmel nyugat-európai szerzőségű monográfiák és tanulmány gyűjtemények sorozataként fő tárgyköre Magyarország és a magyar nép politikai fejlődése, művelődéstörténete, valamint szomszédaihoz fűződő kapcsolatai. 1989 végéig 34 kötet látott napvilágot, egy magyar nyelvű kivételtől eltekintve németül, átlagban 250—300 oldalon. b) UNGARN-JAHRBUCH. Nemzetközi magyarságtudományi szaklapként 1969 óta tanulmányokat, tudománytörténeti elemzéseket, közleményeket, könyvismertetéseket és krónikákat közöl nyugat-európai, magyarországi és észak-amerikai történetírók, irodalom-, művészet-, filozófiatörténészek, néprajz- valamint nyelvtudások tollából, német — kisebb arányban angol és francia — nyelven. 1989 végéig 17 kötete jelent meg egyenként 320 oldal körüli terjedelemben. Mindkét kiadvány fő célja, hogy hungarológiai alapkutatásokra és szakszerű vitákra ösztönözze a nyugati nyelvéken (is) író szerzőket. 2. Gyűjtemények a) KÖNYVTAR. Betűrendben és tárgykörben katalogizált könyv- meg folyóirat-állománya 1989-ben hozzávetőlegesen 8000 könyvészeti egység. Monográfiákkal, kézikönyvekkel, forráskiadványokkal és könyvészetekkel, illetve keleteurópai történeti szaklapokkal, magyarországi tudományos és kulturális szemlékkel fő rendeltetése az, hogy müncheni hungarológiai feladatokhoz egybegyűjtse a magyar társadalom- és művelődéstörténet alapanyagait, és hogy az intézet kiadványainak szerkesztését megkönnyítse. b) A MAGYAR EMIGRÁNS SAJTÓ GYŰJTEMÉNYE 1945—. (MESGY.) Ez a gyűjtemény abból a sajtódokumentációból nőtt ki, amelyet Pálinkás László, a firenzei egyetem Islitulo Ungherese vezetője 1963 1964-ben ajándékozott az UIM-nek. A hetvenes évek elején az addig összegyűlt anyag első felmérése 856 címet rendszerezett 2561 évfolyamban.

26 A MESGY, amely 1989-ben 81 különböző, betűrendben katalogizált, a varsói szerződés tagállamain kívül — Ausztráliától Venezueláig — megjelenő időszakos nyomdatermékkel gyarapodva, mennyiségben és választékban a leggazdagabb gyűjtemények egyike,

27 a nyugati magyarság történetének fontos forráscsoportját gyűjti és bocsátja a nemzetközi tudományos kutatás rendelkezésére. 1975-ig terjedő anyagáról könyvészet készült, amely 823 tételt a következő adatokkal ír le: cím, alcím és .megjelenési mód, kiadó, szerkesztő, megjelenési hely és kezdet, megjelenési hely változása, megjelenés tartama, valamint olyan kiegészítő adatok mint címváltozás, előd- avagy utódlap és terjedelem az UIM állagában.

28 c) ARCHÍVUM. Ez a személyi és tematikus fondokra osztott alrészleg a gyűjtést és megőrzést tartja fő céljának. A kéziratritkaságokat és egyéb jellegű, az intézeti könyvtárba be nem sorolt anyagokat a közeljövőben egy közlemény 40