Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - K. Lengyel Zsolt: Magyarságkutatás Münchenben: adatok és gondolatok az Ungarisches Institut München munkájáról / 37–51. o.

nak tartotta a nyugati szellemi életbe való beilleszkedésnél.

12 Ez utóbbi irányzatot Bogyay Tamás képviselte, aki a magyar emigráció szervezeti életében nem vett részt. Bogyay elejétől fogva a két világháború közötti berlini, elsősorban Róbert Gragger nevével fémjelzett Ungarisches Institut hagyományát kívánta feléleszteni, ennek megfelelően alakította nemzetközi jellegűvé a Tudományos Tanácsadó Testületet,

13 alakította úgy az intézet munkakörét, hogy az első öt évben többnyire a német szakközönség és közvélemény felé végzett tudományos felvilágosításból és tanácsadásból állt. A vezetőségben fő célkitűzésként már akkor megfogalmazódott a saját könyvtermelés igénye, olyan kiadványoké, amely a nyugati nyelvek egyikén — főleg németül — és a szerzők állami, nemzeti vagy ideológiai hovatartozásától függetlenül jelennek meg. A graggeri modelltől csupán annyiban tért el az új alapítás, hogy semmilyen értelemben nem állt mögötte a magyarországi kormányzat.

14 Ám, a kibontakozást már a hőskorban alapvető nézeteltérések késleltették. Mivel az alapszabályok képlékenységükben a feladatokat többféleképpen értelmezték — például az igazgató tisztségét betölthette volna egy politikus vagy egy irodalmár —, az intézet berkeiben egyre nagyobb teret hódított az akkoriban még erőteljes nemzetközi politikai létalappal rendelkező emigráns szárny. Hosszan tartó viták keletkeztek, és az időközben állandósult anyagi gondokkal súlyosbodva már-már cselekvésképtelenséget idéztek elő. Végül látszólagos döntetlennel érték véget: 1968-ban Georg Stadtmüller professzor került az intézet élére.

15 A müncheni egyetem kelet-európai történeti tanszékének alapítója és akkori vezetője állami alapokból előteremtette a továbbműködéshez szükséges pénzt, majd 1969-ben az Ungarn-Jahrbuch első kötetével megvetette az átörökölt, máig érvényes Bogyay-líoncepció alapjait. IV. Tevékenység 1. Könyvkiadás Az UIM munkájának gerincét két kiadványsorozatának gondozása alkotja.

16 Az egykori berlini intézmény mintát szolgál: a Studia Hungarica és az UngarnJahrbuch a Róbert Gragger, majd Farkas Gyula gondozásában 35 (1940-,ig), illetve 23 (1921—1943 között), kötetet megélt Ungarische Bibliothek és Ungarische Jahrbücher egyik szellemi utódja, az 1952-től megjelenő, jelenleg Bloomington— Los Angeles központú Ural-Altaische Jahrbücher/Ural-Altaic Yearbook mellett.

17 A két intézeti kiadvány előzményeiként azokat a — részint kőnyomatos — munkákat tarthatjuk számon, amelyek a hatvanas évek közepén, a szakadás előtt készültek el. Ilyen a Németországi Magyar Munkások Egyesülése felkérésére és anyagi pártfogásával végzett „A magyar munkások a Német Szövetségi Köztársaságban" című szociológiai felmérés gépirata, amelynek nyomtatott változata németül jelent meg.

18 Egyéb szociológiai, gazdaságtörténeti és egyházpolitikai dolgozatok,

19 az akkoriban tevékeny Német-Magyar Kultúrkör Évkönyvei^ valamint az intézet Közlemények^ sorozata is az előzményekhez sorolhatók. A Studia Hungarica és az Ungarn-Jahrbuch ma is mérvadó programmal jelentkezett. Az előbbi beköszöntőjében Bogyay Tamás tudománypolitikai közelítésben mutatott rá a fő célok egyikére, nevezetesen arra, hogy a könyvsorozat olyan szerzőket szólaltasson meg, akik a magyar nép és ország iránti rokonszenvükben is mindig csak az igazságnak kötelezik el magukat.

22 Öt évvel később az új igazgató és évkönyvalapító tudománytörténeti bevezetőben mutatott 39