Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - K. Lengyel Zsolt: Magyarságkutatás Münchenben: adatok és gondolatok az Ungarisches Institut München munkájáról / 37–51. o.

nak tartotta a nyugati szellemi életbe való beilleszkedésnél. 12 Ez utóbbi irány­zatot Bogyay Tamás képviselte, aki a magyar emigráció szervezeti életében nem vett részt. Bogyay elejétől fogva a két világháború közötti berlini, elsősorban Róbert Gragger nevével fémjelzett Ungarisches Institut hagyományát kívánta feléleszteni, ennek megfelelően alakította nemzetközi jellegűvé a Tudományos Tanácsadó Testületet, 13 alakította úgy az intézet munkakörét, hogy az első öt évben többnyire a német szakközönség és közvélemény felé végzett tudományos felvilágosításból és tanácsadásból állt. A vezetőségben fő célkitűzésként már ak­kor megfogalmazódott a saját könyvtermelés igénye, olyan kiadványoké, amely a nyugati nyelvek egyikén — főleg németül — és a szerzők állami, nemzeti vagy ideológiai hovatartozásától függetlenül jelennek meg. A graggeri modelltől csu­pán annyiban tért el az új alapítás, hogy semmilyen értelemben nem állt mö­götte a magyarországi kormányzat. 14 Ám, a kibontakozást már a hőskorban alapvető nézeteltérések késleltették. Mivel az alapszabályok képlékenységükben a feladatokat többféleképpen értel­mezték — például az igazgató tisztségét betölthette volna egy politikus vagy egy irodalmár —, az intézet berkeiben egyre nagyobb teret hódított az akkori­ban még erőteljes nemzetközi politikai létalappal rendelkező emigráns szárny. Hosszan tartó viták keletkeztek, és az időközben állandósult anyagi gondokkal súlyosbodva már-már cselekvésképtelenséget idéztek elő. Végül látszólagos dön­tetlennel érték véget: 1968-ban Georg Stadtmüller professzor került az intézet élére. 15 A müncheni egyetem kelet-európai történeti tanszékének alapítója és akkori vezetője állami alapokból előteremtette a továbbműködéshez szükséges pénzt, majd 1969-ben az Ungarn-Jahrbuch első kötetével megvetette az átörö­költ, máig érvényes Bogyay-líoncepció alapjait. IV. Tevékenység 1. Könyvkiadás Az UIM munkájának gerincét két kiadványsorozatának gondozása alkotja. 16 Az egykori berlini intézmény mintát szolgál: a Studia Hungarica és az Ungarn­Jahrbuch a Róbert Gragger, majd Farkas Gyula gondozásában 35 (1940-,ig), il­letve 23 (1921—1943 között), kötetet megélt Ungarische Bibliothek és Ungarische Jahrbücher egyik szellemi utódja, az 1952-től megjelenő, jelenleg Bloomington— Los Angeles központú Ural-Altaische Jahrbücher/Ural-Altaic Yearbook mel­lett. 17 A két intézeti kiadvány előzményeiként azokat a — részint kőnyomatos — munkákat tarthatjuk számon, amelyek a hatvanas évek közepén, a szakadás előtt készültek el. Ilyen a Németországi Magyar Munkások Egyesülése felkéré­sére és anyagi pártfogásával végzett „A magyar munkások a Német Szövetségi Köztársaságban" című szociológiai felmérés gépirata, amelynek nyomtatott vál­tozata németül jelent meg. 18 Egyéb szociológiai, gazdaságtörténeti és egyházpoli­tikai dolgozatok, 19 az akkoriban tevékeny Német-Magyar Kultúrkör Évköny­vei^ valamint az intézet Közlemények^ sorozata is az előzményekhez sorol­hatók. A Studia Hungarica és az Ungarn-Jahrbuch ma is mérvadó programmal jelentkezett. Az előbbi beköszöntőjében Bogyay Tamás tudománypolitikai köze­lítésben mutatott rá a fő célok egyikére, nevezetesen arra, hogy a könyvsorozat olyan szerzőket szólaltasson meg, akik a magyar nép és ország iránti rokon­szenvükben is mindig csak az igazságnak kötelezik el magukat. 22 Öt évvel ké­sőbb az új igazgató és évkönyvalapító tudománytörténeti bevezetőben mutatott 39

Next

/
Thumbnails
Contents