Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - Haraszti Viktor: A Nemzeti Parasztpárt 1946. november 2–3-i nagyválasztmányi ülése és előzményei / 15–36. o.

Ezután Kovács Imre pontosította a történteket: „Erdeinek tökéletesen igaza van abban, hogy a Kommunista Párt a válságot hatalmi szempontból nézi. Rákosi kijelentette, hogy hajlandók vagyunk grózai lépésekre is. Szakasits kijelentette, hogy a hatalom átvételére még van idő. A nemzetgyűlésben a többség megszerzéséhez a legjobb mód a Kisgazdapárt szétválasztása ... Itt hatalmi kérdésről van szó, a Kommunista Párt rákapcsolt a motorra."

64 Kovács Imre politikai helyzetelemzése éleslátásra vall, de legalábbis a fennálló helyzet pontos ismeretére.

05 S rávilágít arra is, hogy a pártközi tárgyalásokon a Kommunista Párt néha már egész nyílt kártyákkal játszott, ha ezt még a nagy nyilvánosság előtt el is titkolta. Megállapítható, hogy ez a tárgyalás nem vitte közelebb a népi demokrácia és a szocializmus fogalmainak pontos meghatározásához a parasztpárti vezetőket. A nagyválasztmányig még három politikai bizottsági ülést tartottak. Itt már komolyabb viták nem voltak, mindenki a nagyválasztmányra tartogatta erejét. Nagyon fontos mozzanat, hogy Veres Péter továbbra sem zárkózik el a Kisgazdapárttal való együttműködéstől. Ennek alapja az a felismerés, hogy „a kisgazdapárt felelős vezetői is tudják, hogy itt jobbra menni teljesen lehetetlenség. A baloldali orientációtól csak azért félnek, nehogy a munkáspártok erőszakos politikájával szemben másodrendű szerepre szoruljanak".'''

1 Tárgyalásokat folytattak a Kisgazdapárttal, erről 22-én számolt be Veres Péter. Elmondta, hogy a Kisgazdapárt hajlandó oroszbarát külpolitikára, de ennek fő feltétele, hogy a parasztságnak a magántulajdonhoz való szabadságát biztosítsák. Az együttműködés lehetőségeiről a következőket mondta: „Nem hiszem, hogy egybeolvadásról szó lehetne. Csak szorosabb együttműködésre van kilátás ... Ne utasítsuk el eleve ennek a gondolatát." Az együttműködés feltételéül a Kisgazdapárt demokratikus átállítását tartja, ami nem jelenti a Baloldali Blokkhoz csatlakozását is. Egy érdekes javaslatról is beszámolt: „felmerült az a lehetőség is, hogy a Kisgazdapárt szűnjön meg és legyen csak egyetlen nagy parasztpárt". A két párt összeolvadását nem tartja lehetségesnek, de „ha ez az eshetőség komolyabb formában felmerül, feltétlenül foglalkozni kell vele". S addig is kis agrárkérdésekben szó lehet az együttműködésről.

07 A munkásegység mellett kialakuló parasztegység gondolata aggodalmat kelthetett a munkáspártokon belül. Hisz a Parasztpárt vezetői által támasztott feltételek teljesítése garanciát jelentett volna a Kisgazdapárt részéről arra, hogy a létrejövő parasztegyság a demokratikus átalakulás mellett, annak következetes végrehajtójaként kérjen szerepet az országos politikában. A forradalmi vívmányok vádelmére a parasztegység bázisa, az újgazdák szolgáltathatták volna a legfőbb biztosítékot. Nyilvánvaló, hogy ez nem vágott egybe a Kommunista Párt vezetőinek elképzelésével, akik a parasztságot csak alárendelt szövetségesként fogadták el. A nemzetközi helyzet sem kedvezett egy ilyen irányú belpolitikai átrendeződésnek. A nagyválasztmány előtt a politikai harc nemcsak a nyílt színen, hanem a színfalak mögött is folyt, s nem mindig a legtisztább eszközökkel. Pál József

08 levele Szűcs Ferencnek és Sipos Gyulának ezt dokumentálja, s egyben adalék az ellenük felhozott bizalmatlansági indítvány alátámasztására is. A Szűcs Ferencnek címzett levél így kezdődik: „Kívánságodra azonnal megszereztem a szabolcsi nagyválasztmány (illetőleg az innen az országos nagyválasztmányba kiküldött tagoknak) névsorát. A másik tábor is igyekezik már és csak nagy nehezen sikerült egyes tagoknak a névsorát megszerezni." Itt közli a 29 nevet, majd így folytatja: „A mostani megyei titkár

09 a mi szempontunkból teljesen megbízhatatlan. Centrum-párti, de minden erővel Kovácsokat segíti előre."'

0 Ez a két 22