Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - Haraszti Viktor: A Nemzeti Parasztpárt 1946. november 2–3-i nagyválasztmányi ülése és előzményei / 15–36. o.

való-e?" Ennek az együttműködésnek a legfőbb gátja lehetett volna Kommunista Párt képviselte kolhoz mintájú szövetkezetesítési program — de ezt akkor még nyíltan nem hirdették, sőt tagadták. Erdei Ferenc felszólalásában igyekezett eloszlatni a kolhozfélelmet: „Az a szocializmus, ami kialakulhat, a mezőgazdaságra vonatkoztatva nem lehet olyan, mint a Szovjetunióban .. . Minden olyan kérdésben, amikor a szocializmus ellenfeleiről van szó, szorosan együttműködünk, és ha eljutunk olyan pontra, ahol az ipari munkásság a szocializmust a maga képére próbálja formálni, akkor harcolunk a mi elképzeléseinkért,"

59 Nehéz Erdei Ferenc motivációit kutatni, megérteni, hisz későbbi megnyilatkozásaiban a szövetkezetesítésben a Kommunista Párt követelte irányvonal mellé állt.

60 Nem hiszem, hogy a Parasztpártból bárki is elképzelte volna azt, amit Farkas Ferenc megsejtett: „A népi demokrácia út a szocializmus felé, akkor tisztázni kell, mit értünk népi demokrácia alatt. Mert ha a népi demokrácia alatt diktatúrába megyünk bele, akkor a Parasztpárt nem fogadhatja el, mert ezzel elárulnánk a parasztságot."

61 A jelenlévők mindnyájan realitásnak fogják fel, hogy az ország jövőjének alakításában a Kommunista Pártnak fontos szerepe lesz. Tisztában vannak a nemzetközi helyzet meghatározó tényezőivel is, erről később még szó lesz. Nem tudják milyen is lesz ténylegesen az ország jövője, milyen lesz a megvalósuló szocializmus. De úgy vélik, ennek a közös jövőnek a kialakításában a Nemzeti Parasztpártnak is nagy szerepe lesz, s ez volt a legtragikusabb tévedésük! Pedig Veres Péter a megvalósult szocializmus hibáit is látta s ezt a vezetőségi ülésen el is mondta. Az egész felszólalás szó szerinti idézésétől el kell tekintenem, de a gondolatmenethez hű leszek: ,,A szocializmusnak azt a fokát, amit a marxisták képviselnek, túlhaladottnak tekintem." Majd így folytatta: ,,A szocialisták azt tartották, ha kisajátítják az üzemeket — mivel az ember alaptermészete jó — mindenki dolgozni fog." Felszámolták a NEP-et, de akkor beállt a pangás. A teljesítményrendszer bevezetése adott az embereknek mozgató erőt. ,,Az emberek vagyont ugyan nem gyűjthettek, de apró életörömöket szerezhettek." A valóság és az eszme kölcsönhatásban van, a kettőt realizálni kell. „Magyarországon kolhozt bevezetni nem lehet, nekünk a minőségi termelést kell meghonosítani." A mi parasztságunknak semmi köze a polgárság demokráciájához. A népi demokrácia irányába pedig azt kell tisztázni, hogy amit ők hirdetnek, a mi lépéseinkkel miben ellenkezik. Látható, hogy Veres Péter a magyar viszonyokat is figyelembe vevő, a múlt gyakorlatából leszűrhető hibákat kiküszöbölő szocializmust képzelt el a magyar nép járható útjául. Felszólalásában addigi megnyilatkozásaival némiképp ellentétben lehetőséget lát a Kisgazdapárttal való együttműködésre „ha Nagy Ferencnek volna anynyi bátorsága, hogy leszakítsa a reakciós és katolikus rétegeket a pártjáról, hogy az agrárérdekek vonalán megegyeznénk velük". Veres Péter álláspontja közeledett a Kovács-szárny álláspontjához, akik szintén nem feltétel nélküli együttműködést akartak. Az Erdei-szárny mindig elutasító álláspontra helyezkedett. A Politikai Bizottság végül határozatot hozott egy megbeszélésről a Kommunista Párttal, ahol a kérdéseket tisztázhatják.

62 A tárgyalásról október 8-án számoltak be a résztvevők. Még Erdei Ferenc sem tudott pozitívumokat felmutatni: „A Kommunista Párttal való tárgyaláson lényegében nem történt semmi. Veres Péter elsorolta a mi kívánságainkat. A nagyobbik résznél Rákosi fejtette ki a munkáspártok véleményét. Rákosi azt mondotta, hogy itt hatalmi kérdésekről van szó.'"

63 21