Levéltári Szemle, 40. (1990)
Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - Haraszti Viktor: A Nemzeti Parasztpárt 1946. november 2–3-i nagyválasztmányi ülése és előzményei / 15–36. o.
A Kovács Imre-szárny (Farkas Ferenc, Mikita István) az önállóság, a Kommunista Párttól való függetlenedés igényével lépett fel, ami nem jelentette a munkásosztállyal való szembefordulást is egyben. A Kisgazdapárt demokratikus, paraszti részével szövetséget akartak kötni, hiszen a speciális paraszti érdekek összefűzték őket, A politikai életben egy erős parasztpártot akartak, ami a mérleg nyelvének szerepét játszhatta volna. A Veres Péter köré csoportosuló centrumot kevésbé lehet nevekhez kötni. Tagjai a polarizációs vitákban Veres Péter álláspontját elfogadók közül kerültek ki. Vezetői szerepét országos népszerűségének köszönhette, bár Erdeinél és Kovácsnál kisebb politikai tehetsége volt. Saját gyengéit érezte is, ezekről később őszintén vallott, 15 elismerte, hogy sokszor valóban a politikai balek szerepét játszotta. Mivel gyakran ingadozott Erdei és Kovács álláspontja között, így nem sikerült a centrumból hatékony politikai erőt kovácsolnia, melyet saját harmadikutas politikájának szolgálatába állíthatott volna. Az általam vizsgált időszakban minden energiáját a pártegység megóvásáért folytatott küzdelem kötötte le, mivel a kettészakadás veszélye szinte állandósult. Ilyen helyzet alakult ki 1945 őszén, mikor az egységet megosztó vita a párt jellegének vitája volt, hogy milyen tömegbázisra építsen a párt. Miről is folyt a vita? Erdei és Darvas álláspontja az volt, hogy az osztálypárt jelleget kell erősíteni s az újgazdák, föld nélkül maradottak érdekeit képviselni, az értelmiség csak mellékes szerepet játszhat. A társadalom forradalmi átalakításához képest a nemzeti függetlenség kérdése másodlagos. 10 Kovács Imre, Illyés Gyula, Bibó István álláspontja szerint a néppárt jelleget kell kidomborítani, a nép minden rétegét be kell fogadni és nyitottnak kell lenni. Az értelmiségiek előtt tágra akarták nyitni a kapukat. Ezt az ellentétet Kovács Imre kiválásáig nem sikerült feloldani a pártban. 17 A vitát a választási kudarc erősítette fel. 18 Farkas Ferenc is abban látta a vereség okát, hogy a „harmadik útra rezonáltak" 19 tömegeit a párt kiengedte a kezéből. A népi írók és követőik által képviselt harmadik út egy sajátos megoldási kísérlet volt, a haladás, a függetlenség, az európaiság és a magyarság gondolatainak összeegyeztetése egy demokratikus szocialista államrendben. 20 A parasztságban mélyen élő demokráciaigényt egy helyi szervezetben így fogalmazták meg: „...a demokrácia azt jelenti, hogy a nép szabadon válassza meg azokat, akik őt képviselik. A demokrácia a népnek jogot és szabadságot ad arra, hogy vezetőit szabadon, minden befolyás nélkül válassza meg. Ha pedig ennek a jognak és szabadságnak gátat vetnek, már nem éljük a demokráciát." 21 Sajnos, a Parasztpárt későbbi felszámolása és a monolitikus állam kialakítása ezt a magyar népben oly mélyen élő demokrácia iránti vágyat igyekezett megfojtani. 1945 októberében felmerült az összes párt közös listán való indulása, 22 ezt Erdei támogatta, Kovács ellenezte. Végül nem jött létre, hisz az SZDP és az FKGP sem ment bele, 2;i de jellemző a két szárny állásfoglalása itt is, és az ifjúsági szervezetek ügyében is. Ugyanis az eredetileg egységes országos ifjúsági szervezetből, a Madiszból kivált az SZDP és az FKGP, megalakítva saját ifjúsági szervezeteit, ahol így csak a Kommunista Párt és a Parasztpárt fiataljai maradtak. Kovács Imréék ezért önálló ifjúsági szervezet létrehozását követelték, míg az Erdei-szárny erősen ellenezte ezt. Nemsokára mégis létrejött a Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezete, a NISZ (Népi Ifjúsági Szövetség). A polarizáció azonban itt is hamar kialakult s kemény frakcióharcokban jelentkezett. 27 ' Ebben a helyzetben várta a párt a novemberi országgyűlési választásokat. 25 A választások a belpolitikai élet bizonyos fokú átrendeződését hozták. A Kis16
