Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Tervezet a magyar levéltárügy újraszabályozására / 8–29. o.

len, mivel a 30/1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet vonatkozó előírásai mai körülményeink között már alkalmazhatatlanok. Szükséges, hogy a jogutód nélkül megszűnő gazdasági szervek iratainak átmeneti megőrzéséről, se­lejtezésük feltételeinek megteremtéséről — a cégbíróság bevonásával — mielőbb szülessék intézkedés. — Az állami tulajdon átalakulási folyamatára való tekintettel rendezésre várnak — visszamenőleges hatállyal is — az állami tulajdonból kikerülő gazdasági szervek levéltári anyagával kapcsolatos tulajdonjogi kérdések. A fentebb jelzett problémák megoldásának (kulcskérdése az állami vállala­tok működése során keletkezett levéltári anyag központi gyűjtésének megszer­vezése. Erre vonatkozóan elvileg két megoldást tartunk lehetségesnek. A/változat. Állami 'kezdeményezéssel alapítvány létesítése gazdasági levél­tár létrehozása és működtetése céljából. (Reális lehetőséget látunik arra, hogy ehhez a kezdeményezéshez az érintett szaktárcák, a Gazdasági Kamara, egyes nagyvállalatok és hosszabb távon esetleg magáncégdk is csatlakozzanak.) B/változat. A gazdasági iratok archiválását központilag a Nemzeti Levéltár szervezi, a megyei (fővárosi) levéltárak bevonásával. (Ebben az esetben az ira­tok átvételéhez szükséges raktárbázis kialakításának költségei a Művelődési Mi­nisztériumot terhelnék.) Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy az állami vállala­tok iratainak védelmét és az állami tulajdon átalakulásával kapcsolatos prob­lémákat — lehetőleg még a levéltári törvény megalkotása előtt — külön jogsza­bály rendezze az alábbiak szerint. a) Az állami vállalatok (és egyéb állami tulajdonban lévő gazdasági szerv) irattári anyagát az erre illetékes közlevéltár nyilvántartja. A nyilvántartott irat­tári anyagban selejtezést csak az illetékes közlevéltár egyetértésével lehet vé­gezni. Ez a tilalom a számlákra és egyéb bizonylatokra nem terjed ki. b) A nyilvántartott irattári anyag selejtezése után visszamaradt történeti értékű iratokat a vállalat a közlevéltárba történő átszállításig köteles épségben és használható állapotban megőrizni. (A jogszabály a vállalati iratok levéltárba adásának végső időpontját a jelenlegi raktárhiányra való tekintettel nem jelöli meg.) c) Az állami tulajdon átalakulási folyamatával összefüggő problémákat a jogszabálya következő elvek alkalmazásával rendezi. — Az állami tulajdonból kikerülő gazdasági szerv, illetve jogelődeinek köz­levéltári megőrzésbe került iratanyaga továbbra is állami (vagy önkor­mányzati) tulajdonban marad, de a vállalat, pénzintézet, gazdasági társa­ság új tulajdonosának jogában áll a működéshez szükséges iratokat kiköl­csönözni, továbbá az üzemi titkot tartalmazó iratok visszaadását kezde­ményezni. — A gazdasági szerv irattárában (terv- és adattárában) lévő dokumentumok az új tulajdonos birtokába mennek át két megkötéssel: •— az állami (vagy önkormányzati) megbízás alapján végzett tevékenység dokumentumait köziratoknak kell tekinteni, s ennek megfelelően kezelni; — a tulajdonos az irattári anyag levéltári értékű részéből mindazt, amire nem tart igényt, köteles az átvételre illetékes levéltári intézménynek fel­ajánlani (elutasító válasz esetén az iratokat megsemmisítheti). d) Az állami vállalatok iratai — a közlevéltárba kerülést követően — a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kutathatók. 19

Next

/
Thumbnails
Contents