Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: A XXVI. levéltári kerekasztal-konferencia: Madrid, 1989. október 2–5. / 64–73. o.

az olasz Paola Caruccí asszony készítette. Az 56 pontos kérdőívet minden A-kategóriájú tag megkapta (számuk 130), s azt 62 meg is válaszolta. (15 afrikai, 12 amerikai, 10 ázsiai, 23 európai és 2 óceániai.) Ezek közül 48 nemzeti, 14 pedig szövetségi levéltárának adatait közölte. A kérdőív is több problémát hordozott magában, s a válaszok adatszolgáltatása sem volt mindig egyértelmű és azonos alapon nyugvó, így a kialakult kép több esetben olyan összetettnek mutatkozott, hogy a referens egyes kérdéscsoportokra adott válaszokat tíz fejezetbe vonta össze és földrészenként értékelte. — Ha a fejezet földrészenként értékel, úgy csak az Európára vonatkozó alfejezetet igyekszem összefoglalóan bemutatni, egyben közlöm, hogy a referátum Magyarországot milyen kapcsolatban említi. Megjegyzendő, hogy a referátum a két magyar országos levéltárat általában öszszevontan kezeli, s ezt néhány más országgal is megteszi, ahol egynél több központi levéltár van. (Az egyes fejezetek címét követően zárójelben megadom a fejezet sorszámát is zárójelben, hogy a Magyar Országos Levéltár könyvtárában elhelyezett példányban az érdeklődő a vonatkozó részt könnyebben megtalálja. A referátum 12 fejezetből áll, de az első és az utolsó előszó, illetve összefoglaló.) Levéltári törvénye a 62 ország közül 38 országnak van (2). Ezek közül az öt legrégibb az ötvenes évekből való, a hatvanas években 8 (köztük a magyar), a hetvenes években 11, a nyolcvanas években pedig 13 törvény keletkezett, egy ország pedig nem adta meg a törvény keletkezésének évét. Néhány ország (Pakisztán, Kongó) jelezte, hogy levéltári törvénye előkészületben van, más országokban (pl. Szovjetunió) általános érvényű szabályozás van érvényben. A központi levéltárak ma használatos elnevezése (3.1) közül legrégebbiek a svéd Riksarkivet (1618) és az Archivio segreto Vaticano (1644). A legtöbb központi levéltár a XIX. században kapta mai nevét. — Európát tekintve az Egyesült Királyságnak 3, Spanyolországnak 5, Lengyelországnak 3, Magyarországnak 2, a Szovjetuniónak pedig 11 központi levéltára van. Speciális a helyzet Olaszországban, ahol a központi levéltár csak 1861-től őriz iratokat. Az azelőtt szuverén kis országok központi levéltára ma a területileg illetékes állami levéltárban található, így a Római Állami Levéltárban az egykori egyházi állam jelentékeny iratanyaga. A központi levéltár felügyeleti hatósága (3.2). Az állam központi levéltára az államfő vagy a miniszterelnökség vagy minisztériumnál magasabb államhatalmi vagy államigazgatási szerv alá van rendelve 14 országban, a belügyminisztérium alá 8, a közszolgálati, illetve az igazságügyi minisztérium alá 3, az oktatásügyi alá 7, az oktatási és kulturális alá 3 (Ghána, Izland és Magyarország), a különböző elnevezésű, kulturális ügyekkel is foglalkozó minisztériumok alá 11. Különböző egyedi alárendeltség (az egyetemtől a kommunikációs minisztériumon át az akadémiáig) esete forog fenn 9 esetben. Kiemelt helyzete van az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Levéltárának, mert a szövetségi kormány végrehajtó szektorának független (minisztériumi rangú) hivatala. — A legtöbb országban van a központi levéltár mellett kisebB-nagyobb hatáskörrel vagy tanácsadó jelleggel működő tanács. — A központi levéltár igazgatóját 45 országban (köztük Magyarországon) kinevezik. Pályázati rendszerrel történik a kiválasztás — egyes esetekben kinevezéssel váltakozva — 9 országban, 4 országban egyedi megoldások vannak, míg a vatikáni levéltárost a pápa nevezi ki. A központi levéltár és az ország állami levéltárainak hálózata (4). Európában 4 ország (Franciaország, Írország, Liechtenstein és az Egyesült Királyság) és három szövetségi köztársaság (Ausztria, NSZK, Svájc) kivételével a központi levéltár és a többi állami levéltár egy hálózat része. Öt országban (Belgium, Finnország, Hollandia, Izland és Norvégia) maga a központi levéltár irányítja a 65