Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bikki István–Lakos János: Iratok a katolikus egyházi levéltárak 1951. évi "kettős kezelés"-be vételének történetéhez / 33–46. o.

Ennek érdekében szakmai szempontból készséggel nyújtanak a helyi közlevéltárak vezetői készséges támogatást. (Kalocsán a kecskeméti közlevéltár, Vácott pedig a Levéltárak Országos Központjának kiküldöttje.) Amennyiben a Minisztérium javaslatomat lényegében — legalább is tárgyalási alapnak — elfogadja, kérem, hogy kezdeményezzen az Állami Egyházügyi Hivatallal a Levéltárak Országos Központja bevonásával olyan megbeszélést, ahol az egyházi levéltárvédelem részleteit is megbeszélhetnénk. Budapest, 1951. augusztus 13. K. aug. 13. Borsa [s. k.] Pro domo: Az augusztus 6-án Szabolcska Ferenc ügyosztályvezetőnek szóbelileg tett előterjesztés írásbeli megismétlése. Géppel írt fogalmazvány, LOK 1951 — 1610 Biz. 14 — 23. 1951. szeptember 3. A katolikus egyházi levéltárak ügyében tartott értekezlet jegyzőkönyve Jegyzőkönyv a Levéltárak Országos Központjában 1951. szeptember 2-án

14 megtartott értekezletről Jelen vannak: Borsa István [helyesen: Iván], a LOK mb. vezetője, Fügedi Erik, a LOK tud. oszt. vezetője, Büki László szem. főelőadó, Vég Júlia előadó, Leidecker Jenő, a Bács-Kiskunmegyei lvt. vezetője, Jenéi Károly, a Fijér megyei Közlvt. vezetője, Balázs Péter, a Győr-Sopron megyei Közlvt. vezetője, Soós Imre, a Heves megyei Közlvt. vezetője, Vörös Márton, a Pécs városi Közlvt. vezetője, Kiss Ernő, a Szabolcs-Szatmár megyei Közlvt. vezetője, Lakatos Ernő, a Pest megyei Közlvt. mb. vezetője, Oltvai Ferenc, a Szeged városi Közlvt. vezetője, Ort János, a Vas megyei Közlvt. vezetője, Vevér Emil, a Veszprém megyei Közlvt. vezetője, Vitái József, a Komárom megyei Közlvt. vezetője. Borsa István [helyesen: Iván] megnyitja az értekezletet: Kedves Kartársak! Úgy vélem, hogy valamennyi jelenlevő ismeri minden részletében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 29. számú törvényerejű rendeletét, amely megindította a levéltárak modern szocialista irányba való fejlődését. Mit jelent ez az új fejlődés? Gondoljunk vissza, hogy kizárólag szakszempontokat tekintve mit jelentett a múltban egy megyeszókhelyen főlevéltárnoknak lenni. Kezdjük talán ott, hogy kevés kivétellel minden kar társnak volt valamilyen közigazgatási feladata is. Sokszor ez a közigazgatási feladat úgy elhatalmasodott, hogy a levéltárra alig maradt idő. Ha viszont szerencsés helyzetben volt a főlevéltárnok, úgy hozzájutott az anyagához. Ez az anyag azonban majdnem kizárólag saját törvényhatósága működése során létrejött iratokból tevődött össze. Nem mindegyik megyében vették át a járási iratokat. A községi irattárak átvétele pedig ritkaságszámba ment, egyéb gyűjtés pedig még ritkább volt. A 29. tvr. és annak végrehajtása biztosította az alapot ahhoz, hogy Magyarországon minden irat megfelelő védelemben részesüljön. Ennek az lett a következménye, hogy a LOK és a közlevéltárak munkájában jelentős részt kapott a levéltáron kívüli anyagok védelme, annyira, hogy egyesek talán azt gondolhatják, hogy ez más munkát elnyom. Gondoljon mindenki saját levéltárára. Azt hiszem, majdnem mindenki elmondhatja, hogy egy év alatt sohasem jött össze annyi új anyaga, mint az elmúlt egy esztendő alatt. Ez most az IM alá tartozó intézmények anyaga révén még fokozódni fog. A levéltárak gyűjtési körébe az eddigi közigazgatási anyagon kívül bekapcsoltuk az igazságügyi szervek, üzemek, vállalatok, bankok, megszűnt egyesületek, intézmények, szerzetesrendek stb. anyagának gyűjtését is. 37